A gyökérkezelés menete
A gyökérkezelésnek megvannak a maga tipikus lépései, de a konkrét esetek ettől eltérhetnek. Ám ez az általános leírás képet tud adni Önnek arról, hogy mi fog történni egy gyökérkezelés során.
Mi az a gyökérkezelés?
A gyökérkezelés során a fogbélüreg (pulpa) tartalmát eltávolítják, a foggyökércsatornát kitisztítják, sterillé teszik (fertőtlenítik), majd a gyökércsatornát teljes hosszában tartós töméssel zárják.
A gyökérkezelés célja tehát, hogy a fogbélüreg fertőzött beltartalmát és a fertőzött csatornafalat eltávolítsuk, a gyökérkezelt fogat helyreállítsuk.
A gyökérkezelés okai
Sokszor merül fel a kérdés, hogy mikor kerül sor gyökérkezelésre.
- Gyökérkezelésre leggyakrabban előrehaladott szuvasodás esetén kerül sor. Ilyenkor a fogbél elkezd szuvasodni a nyüzsgő baktériumok miatt, melyek áttörik a fog kemény szöveteit is, visszafordíthatatlan károkat okozva.
- Egy másik gyakori ok, amikor valamilyen nem várt baleset következtében letörik a fog. A sérülés következtében a fogbél baktériumokkal fertőződik meg.
A hagyományos és mikroszkópos gyökérkezelés
A két kezelés elsősorban abban különbözik, hogy míg az első esetben az endodontus a szemére és a kezére hagyatkozik a foggyökércsatornák feltárásában és kitisztításában, addig a második esetben egy erősen nagyító szerkezet segíti a fogszakorvos munkáját. Mivel ez utóbbi jóval megbízhatóbb eljárás, és ezért nagyobb eséllyel lesz tartósan sikeres a kezelés, amennyiben lehet, inkább ezt a metódust ajánljuk pácienseinknek.
Ám a gyökérkezelés lépései mindkét kezelésnél megegyeznek. Lássuk, hogy melyek is ezek a fő lépések!
A gyökérkezelés menete
1. Először a diagnózist állítja fel a fogszakorvos
A legelső lépés a helyes, szakszerű diagnózis felállítása, hogy a fogszakorvos megbizonyosodhasson a gyökérkezelés szükségességéről. A gyökérkezelésre erős, még fájdalomcsillapítóra sem szűnő fájdalom esetén van komoly esély, ám a pontos diagnózishoz sok esetben röntgenfelvételre is szükség van.
2. A gyökérkezelés érzéstelenítéssel kezdődik
Bár az injekciót sokan nem szeretik, mi több félnek tőle, de aggodalomra semmi ok. A fogszakorvos ilyenkor szokta megjegyezni, hogy a kezelés során ez a legkellemetlenebb lépés: innentől kezdve már nem fog fájdalmat érezni a páciens, hiszen a gyökérkezeléshez szükséges a teljes fokú érzéstelenítés.
3. A fog koronarészének átfúrása következik
Ennek a lépésnek az a célja, hogy az idegkamrát feltárjuk, hogy a gyökércsatornákat megkereshessük és elvégezhessük a tisztítást, fertőtlenítést, majd végül a tömést.
4. A foggyökércsatornák megkeresése
Az idegkamra feltárása után a fogszakorvos tüzetesen átvizsgálja a fogat, és megállapítja a gyökércsatornák helyét. Ez nem mindig egyszerű feladat, mert a foggyökércsatornák száma és elhelyezkedése sokszor meglepő lehet, ezért szükség van a csatornák hosszának mérésére.
Az is megesik, hogy a méret teszi nehézzé a beazonosítást (képünkön): a probléma forrása egy szabad szemmel nem vagy csak alig látható foggyökércsatorna is lehet.
5. Következik a csatornák megtisztítása
A gyökércsatorna megtisztításához különféle eszközöket (gyökérkezelő tű) használ a fogszakorvos, hogy a csatornákban megbújó, gyulladást okozó anyagot/szövetmaradványt, elhalt szövetet, valamint a gyökércsatorna külső rétegét eltávolítsa. A csatornák megtisztításának célja az, hogy kizárólag egészséges szövet maradjon a gyökércsatornában.
6. A csatornába fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő anyag kerül
A feltárt és megtisztított gyökércsatornába fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő anyagot vezetünk, tehát kémiai tisztítást végzünk el. Kifejezetten erre a célra fejlesztett kanülökkel bejuttatjuk a fertőtlenítő szereket a gyökércsatornába, továbbá lézersugárral is segíthetjük a fertőtlenítés hatását. Értelemszerűen ennek a lépésnek az a célja, hogy a gyulladást maradéktalanul megszüntessük.
7. A fogszakorvos ideiglenes tömést helyez el a fog koronai részén
Az ideiglenes tömésre azért van szükség, hogy megóvjuk a kezelt területet, illetve hogy a páciens többé-kevésbé a megszokott módon tudjon étkezni. Az ideiglenes tömés nem bírja annyira a terhelést, mint a végleges tömés, ezért igyekezzen kímélni az érintett fogat az étkezések során!
8. Tipikusan egy hét szünet következik
Ha ezalatt nem jelentkezik semmilyen panasz, akkor egy hét múlva a fogszakorvos elkészíti a végleges gyökértömést, és a kezelés véget ér. Ha érzékenység, fájdalom lép fel, a fogcsatornát át kell öblíteni, és egy másik fertőtlenítő anyagot kell bejuttatni. Ezt újabb hét „próbaidő” követi, és ez a ciklus addig ismétlődik, amíg a fog gyulladása véglegesen meg nem szűnik.
A gyökérkezelés sikeressége közel sem teljes, ha a korábbi panaszok a gyökérkezelés után is fennállnak vagy ha a gyulladás nem múlt el teljesen. Ilyenkor újabb, tüzetes átvizsgálás következik, ahol röntgenfelvételek alapján a fogszakorvos véleményt alkot arról, hogy a páciens érintett foga megmenthető-e.
A gyökérkezelés lépései tehát az imént bemutatott 8 fő lépés alapján végezhetők el, ám nagyon fontos ismét hangsúlyoznunk, hogy az egyéni kezelések ettől jócskán eltérhetnek. Például a mikroszkópos gyökérkezelés menete a linkre kattintva olvasható el, ahol a leggyakrabban felmerülő kérdéseket is megválaszoljuk!
