Fogászati beavatkozások altatásban
ALTATÁSOS FOGÁSZAT
Az altatásban végzett fogászati beavatkozások egyik előnye, hogy a páciensek teljesen fájdalommentesen részesülhetnek kezelésben, így nem kell a félelem, vagy a stressz okozta további tünetekkel számolniuk. Természetesen vannak olyan beavatkozások, amelyek kizárólag altatásban végezhetőek, és olyanok is, amelyeket egyáltalán nem javasolt altatásban végezni. Klinikánkon ehhez csúcstechnológiát alkalmazó Dräger altatógépek állnak rendelkezésre.
Mikor javasolt altatásban végezni a fogászati kezeléseket?
Jellemzően akkor, amikor egy szájsebészeti beavatkozás időtartamában vagy kiterjedésében indokolttá teszi a páciens altatását. Ilyen lehet például az, amikor több bölcsességfog egyidejű, szájsebészeti feltárásból történő eltávolításait, vagy amikor több implantátum behelyezését és gyökéreltávolításokat egyszerre kell elvégezni, esetleg nagyobb és összetettebb csontpótló beavatkozások alkalmával. Előfordul, hogy túlzott garatreflex-érzékenység indokolja az altatásos fogászatot. A fogszakorvos mérlegelheti az altatás szükségességét abban az esetben is, amikor a páciens szorongása a szokásos technikákkal nem enyhíthető.
Mikor nem javasolt kerülni az altatásos fogászatot?
Vannak olyan típusú, főleg konzerváló fogászati beavatkozások, amikor kifejezetten fontos a páciens ébrenléte a lenyomatvételek során. Az altatás ugyanakkor megviseli a szervezetet, és előfordulhatnak mellékhatások is. Ezért szakorvosaink mindig mérlegelik a kockázatokat és az altatással járó előnyöket.
Számos páciens érzi úgy, hogy a kezeléstől való szorongására egyedül az altatás jelenthet megoldást. Mivel klinikánk indulása óta a páciensbarát fogászat megteremtését tűzte ki célul, és ezért élen jár a szorongásenyhítő technikák és a fájdalommentes kezelések alkalmazásában, a személyes konzultáció során pácienseink sokszor rádöbbennek arra, hogy valójában nincs szükségük az altatás egyik fajtájára sem. Nagyon sok esetben már annyi is elegendőnek bizonyul a szorongás enyhítésére, hogy pácienseink megismerik a kezelés menetét, a felhasznált anyagokat, az orvos személyét. Segíthet egy enyhe nyugtató (Xanax) beszedése is.
Milyen veszélyekkel járhat az altatás? Melyek az altatás mellékhatásai?
Mint minden komoly beavatkozásnak az emberi szervezetre, az altatásnak, legalábbis az intravénás dormicumnak és a mélyaltatásnak is lehetnek szövődményei. Bár az altatásos beavatkozást megelőző kötelező laborvizsgálatok éppen azért kellenek, hogy az aneszteziológus szakorvos minden lehetséges kockázatot kizárjon, az emberi test előre nem látható módon is reagálhat egy kémiai szerre.
Az altatás mellékhatásai, szövődményi sokfélék lehetnek, de ha nem is lépnek fel, akkor is elmondható, hogy az altatás megviseli a szervezetet. Egy lelkiismeretes szakorvos csak akkor fogja ajánlani egy beavatkozás altatásban történő elvégzését, ha gondosan mérlegeli a kezelés előnyeit és a lehetséges bonyodalmak, szövődmények hátrányait, és az érvek az altatás felé billentik a mérleg nyelvét.
Milyen vizsgálatokra és előkészületekre van szükség egy altatásos fogászati beavatkozást megelőzően?
Altatásos beavatkozás előtt a kezelőorvosa mindenképp el fogja Önt küldeni egy teljes körű kivizsgálásra. A kapott eredményeket pedig továbbítja az aneszteziológus szakorvosnak, aki ellenőrzi, hogy az egészségi állapota megfelelő-e egy ilyen jellegű beavatkozáshoz.
Vegye komolyan kezelőorvosa kéréseit, tanácsait a műtéttel kapcsolatban: szüksége lesz kísérőre, aki a műtét után hazaviszi, mivel az altatás után közvetlenül még nem teljesen biztonságos egyedül közlekednie. Még ha jól is érzi magát, egy váratlan gyengeség vagy szédülés balesetet okozhat, ezért autót vezetni például tilos az altatásos beavatkozást követő 12 órában.
Szükséges vizsgálatok altatásos fogászati beavatkozás előtt:
- EKG (elektrokardiográfia),
- labor vizsgálat,
- mellkasröntgen
Altatás ára
Altatás (ITN – intratracheális narkózis)
240 000 - 320 000 Ft
Melyek a műtéti altatás fajtái?
Intravénás Dormicum
Ennél az eljárásnál a páciens ténylegesen álomba merül. Aneszteziológus szakorvos adja be intravénásan az altatószert. A páciensnek megmarad a spontán légzése és nyelési reflexe. A páciens csak kísérővel távozhat, mivel az altatószer fokozatosan ürül ki a vérből, és koncentráló képessége még nem áll vissza a biztonságos szintre a hazaút során.
Mélyaltatás – ITN altatás (intratracheális narkózis)
Ez az az altatás fajta, amelyet a legtöbb ember a hétköznapi altatás szóval társít. Ennél az altatás típusnál az aneszteziológus szakorvos intravénásan adagolja az altatószert, de emellett a pácienst intubálja is (a garatba speciális tubust vezet be az altatóorvos a lélegeztetéshez). Spontán légzés, nyelési reflex ekkor nincs, a szervezet izmai teljesen ernyedtek. A páciens életfunkcióit csúcstechnológiás berendezés segítségével monitorozza az altató szakorvos. A mélyaltatásban végzett beavatkozások komoly, több órás műtéteket tesznek lehetővé. A páciens hazaengedése ennél az altatás fajtánál is csak kísérővel megengedett, pár órás megfigyelés után. Fogászati beavatkozásokhoz nem alkalmazható, mivel az intubálás nem teszi lehetővé a szájsébészetet egyidejűleg.
Gyakori kérdések és válaszok
Aneszteziológiai vizsgálat menete: miből áll a vizsgálat pontosan?
Az altatásban végzett fogászati beavatkozás előtt minden páciens aneszteziológiai vizsgálaton vesz részt, melynek célja a szakorvos által végzett kockázatbecslés és állapotfelmérés. Az altatóorvos általában a kezelést megelőzően végzi el a szükséges vizsgálatokat.
Az aneszteziológiai vizsgálat menete:
- laborvizsgálatok (vizelet és vérkép) kiértékelése,
- EKG vizsgálat kiértékelése,
- Mellkasröntgen kiértékelése,
- anamnézis-felvétel (korábbi betegségek, gyógyszerhasználat és egyéb életviteli kockázati tényezők felmérése),
- fizikális vizsgálat.
Előfordulhat, hogy a szakorvos bizonyos életviteli vagy gyógyszer használati változtatást javasol a beavatkozás előtt. A biztonságos altatás érdekében az orvosi instrukciókat minden esetben szükséges követni.
Lehetséges a foghúzás altatásban is?
Több fog egyidejűleg történő eltávolítása esetén, például a négy bölcsességfog egyidejű sebészeti eltávolításakor is javasolhatja kezelőorvosa a beavatkozást altatásban. Egyszerű foghúzás esetén ritkán kerül sor altatásra, de a fent említett esetekben, erős garat-reflex vagy erős szorongás esetében előfordulhat.
Melyek az altatást kizáró okok?
Előfordulhat, hogy az aneszteziológiai vizsgálat során a kockázatfelmérés alapján nem alkalmazható az altatás a páciensen. Az altatást kizáró okok között gyakran szerepelnek a következők:
- szív- és érrendszeri problémák,
- fokozott vérzékenység,
- súlyos elhízás,
- terhesség,
- gyógyszerérzékenység.
Mennyire biztonságos az altatásos fogászat?
Az altatásos fogászat, akárcsak más komoly beavatkozás, járhat előre nem látható szövődményekkel. Azonban a szigorú aneszteziológia állapotfelmérés, kockázatelemzés és a beavatkozás közbeni folyamatos orvosi jelenlét, valamint a csúcstechnológiás gépek és műszerek minimalizálja a komplikációk kockázatát.
Milyen az altatás utáni ébredés?
A fogászati beavatkozás befejeztével az aneszteziológus abbahagyja az altatószerek adagolását, ezt követően 15-20 perc múlva tér magához a páciens. Az altatás utáni ébredésnél enyhe dezorientáltság, fáradtság és szédülés jelentkezhet. Fontos, hogy tilos az altatás követő napon autót vezetni és jogi döntéseket hozni.
Uniklinik: altatásos fogászat Budapest területén
Az altatásos fogászat segítségével még a legösszetettebb szájsebészeti beavatkozás is garantáltan fájdalommentes. Modern műtőnkben a legfejlettebb felszerelések segítségével végzünk szájsebészeti és fogászati beavatkozásokat. Az operáció után a páciensek egy kényelmesen berendezett szobában ébredeznek, ahol szakszerű felügyelet mellett pihenhetik ki a fáradalmakat. Dentoalveolaris szájsebész szakorvosaink, Dr. Gilicze Alexandra, Dr. Jancsecz Péter, Dr. Záhonyi Balázs illetve dentoalveolaris- és arc-állcsont szájsebész szakorvos kollégánk, Dr. Dr. Sass Tamás Phd várják Önt rendelőnkben. Online bejelentkező rendszerünkkel gyorsan és kényelmesen foglalhat időpontot.