Érdekességek

A rossz lehelet okai és megszüntetése

A rossz lehelet megszüntetése mosolyt csal az arcunkra

A kellemetlen szájszag zavaró lehet a mindennapi életünkben, ugyanakkor komolyabb következményekkel is számolnunk kell. Az orrfacsaró lehelet oka ugyanis akár komolyabb betegség is lehet, sőt még lelki tényezők is állhatnak a hátterében.

A rossz szájszag lehetséges okai

A tünetet az esetek többségében a szájban megtelepedő baktériumok okozzák. A szájüregben elszaporodó, lepedékképző mikroorganizmusok kellemetlen, kénes szagot árasztanak, ráadásul a lepedék hosszú távon ínyproblémákhoz, például vérzéshez vagy duzzadáshoz is vezethet.

A fogászati problémák közül a fogkő és a fogszuvasodás is megváltoztathatja a leheletünket, de akár egy rosszul elvégzett tömés, hibásan felhelyezett korona vagy híd is lehet a probléma oka, ha az étel megreked alattuk. A roncsoló tumorok hidrogén-szulfátot, tiolokat és merkaptánszármazékokat erjesztenek, ez pedig a leheleten is érződni fog.

A táplálkozás a szervezetünk minden részére kihat, így a leheletünkre is. A fűszeres, csípős, erős ételek az elfogyasztásuk után okozhatnak kellemetlenséget, bizonyos diétatípusok azonban hosszú távon is kihatnak a lehelet minőségére. A szénhidrátmentes ketogén diéta például acetonos leheletet okozhat, míg a fehérjében gazdag paleo étrend halszagúvá teheti a szánkat.

A rossz lehelet – latin nevén halitosis – oka sokszor nem a szájüregben keresendő. A kellemetlen, büdös száj gyomorbántalmakra is utalhat. Ez lehet egy egyszerű puffadás, ugyanakkor a refluxot sem lehet kizárni. Utóbbi esetében a gyomorsav és a gyomortartalom egy része visszakerül a szájüregbe, ami nemcsak a fogakra van káros hatással, de a leheletet is szúrós szagúvá teheti.

A dohányzás egészségkárosító hatása közismert. A cigarettázás, a pipázás vagy a dohányrágás sárgítja a fogakat, idővel fog- és fogínybetegségeket okoz, továbbá természetesen bűzös leheletet eredményez. Hasonlóan rossz hatással van a szájhigiéniára a túlzásba vitt kávé- és alkoholfogyasztás is.

A rossz lehelet egy komolyabb betegség jele is lehet

Egyes krónikus betegségek egyik mellékhatása és tünete a megváltozott, zavaróvá vált lehelet. A cukorbetegségre sokszor épp az acetonos, gyümölcsillatú szag hívja fel a beteg környezetének figyelmét. A diabétesz szájszárazságot és fogínygyulladást okoz, a cukorbetegek pedig hajlamosabbak a gombás fertőzésekre – ezek pedig mind befolyásolják a szájszagot is.

A vesebetegségek kapcsán is elmondható, hogy a lehelet sokszor az első tünet, ami a problémára utal. Ha a vesék nem működnek megfelelően, a vér karbamidkoncentrációja megemelkedik. Nyállal keveredve a karbamid ammóniára bomlik, ami jellegzetes, fémes szájszagot eredményez.

A májelégtelenség ezzel szemben édeskés szagot okoz, ráadásul az ízlelést is összezavarhatja. Bizonyos tüdőfertőzések is hatással vannak a szájüreg szagára, sőt az olyan bőrproblémák is, mint az ekcéma vagy a herpesz.

A rossz lehelet lelki okai

A kiváltó okok között nemcsak szervi, hanem lelki problémák is állhatnak. Ezek közé tartozik a hipochondria, amikor a beteg kórosnak éli meg a normális vagy valóban kellemetlen leheletét. A szaglászavarban (parozmiában) szenvedők ugyanakkor nem tudnak reális képet alkotni a szájszagukról, mivel nem létező szagokat is éreznek.

Súlyosabb tévképzetet jelent az ún. halitofóbia, ami a rossz szájszagtól való kóros félelmet jelenti. Ilyenkor a páciens tévképzetekben szenved a leheletével kapcsolatban, és semmilyen objektív vizsgálat nem képes ettől eltéríteni. A halitofóbia egyfajta kényszerbetegség, ezért kezeléséhez mindenképp pszichiáterre van szükség.

A bűzös lehelet megszüntetése

A szájszag elleni harc első lépése a kiváltó ok feltérképezése. Ehhez mindenképp szükséges a szájüreg és a mandulák átvizsgálása, a részletekbe menő étel- és gyógyszeranamnézis felvétele, valamint a fül-orr-gégészeti konzultáció. Adott esetben mellkasröntgen vagy gyomortükrözés is indokolt lehet.

A rossz lehelet okainak vizsgálata

A rossz lehelet ellen sokszor az életmódváltás is elegendő. A dohányzás vagy az alkoholfogyasztás elhagyása kulcsfontosságú, ahogy a megfelelő étrend kialakítása is. Laktózérzékenyeknél például a tejfogyasztás okozhat rossz leheletet, így nekik érdemes speciális termékeket választaniuk.

A megelőzésben hangsúlyos szerep jut a napi kétszeri fogmosásnak, a fogselyem használatának és a szájvíznek. A xylitoltartalmú rágógumik fokozzák a nyáltermelést, és a baktériumok ellen is igen hatékonyak. Az éves, féléves fogászati kontrollal pedig a megelőzhetjük a fogszuvasodás, a fogkőlerakódás és a fogínygyulladás kialakulását vagy elterjedését.



Kiemelt cikkek