Minden, amit a mikroszkópos gyökérkezelésről tudni szeretne

Ha tudni szeretné,

• mi a különbség a hagyományos, illetve a mikroszkópos gyökérkezelés között,
• mikor van szükség gyökérkezelésre,
• melyek a leggyakoribb aggodalmak és tévhitek a páciensek részéről,
• mit lát a páciens a kezelés alatt,

akkor olvasson tovább!

Mi a különbség a hagyományos gyökérkezelési eljárás, illetve a mikroszkópos gyökérkezelés között?

Ha egy szóval szeretnénk megválaszolni a kérdést, a szemléletmód. Ez a szó fedi le legjobban azt, amit a mikroszkópos gyökérkezelés ma a hagyományos technikával szemben képvisel. Mi ennek a lényege?

Az első és legfontosabb, hogy a nagyításnak hála számos részlet tárul elénk, ami a hagyományos technikákkal szemben óriási előnyt nyújt. Az esetek nagy részében 12,5-szeres nagyításban dolgozunk, de berendezésünk elérhetővé teszi számunkra az akár 30-szoros nagyítást is. Ennek köszönhetően ma már képesek vagyunk azokat a fogakat is megmenteni, amelyek eddig kihúzásra voltak ítélve. Mivel láthatóvá válik egy-egy probléma, pontos diagnózist és kezelési tervet tudunk készíteni minden egyes fog esetében. Képesek vagyunk célzottan dolgozni egy fogon belül, olyan helyeket is elérve, amelyeket nagyítás nélkül egész egyszerűen nem látnánk. Íme egy példa, mit lát a kezelőorvos egy hagyományos eljárás, illetve a nagyításban végzett beavatkozások közben.

Tehát ennél a technikánál eleve úgy dolgozunk, hogy látjuk, mit teszünk, nemcsak a sötétben tapogatózunk.

De miben más még ez a szemléletmód?

Sok minden változott a gyökérkezelésekkel kapcsolatban az elmúlt 10-15 évben. Ma már teljesen más stratégiával készülnek a gyökértömések, mint régen. Sokkal többet tudunk a fogak anatómiájáról, a gyulladást kiváltó baktériumok típusairól, a megfelelő vegyszerekről és átöblítési technikákról, amelyekkel hosszú távon tartós javulás és tünetmentesség érhető el. Talán az átöblítő folyadékok szerepét, illetve azok speciális átöblítési technikával való alkalmazását emelnénk ki. Ma már számos kutatás bizonyítja, hogy nem (csak) a csatornák műszeres feldolgozása fontos, de azok kémiai úton történő fertőtlenítése is; illetve az utóbbi nagyobb súllyal esik latba.

Mikor van szükség gyökérkezelésre?

Amíg fogaink épek és egészségesek, addig a fogbél, a pulpa a fog közepén található az őt ellátó erekkel együtt. Az ideget közvetlenül az úgynevezett dentin védi, amely képes bizonyos ingerekre reagálni. Így például sokszor egy szuvas fog, ahol már a dentin is érintett, érzékeny lehet akár egy falat csokira vagy egy pohár hideg vízre is. A dentinnek és az alatta található pulpának kívülről a zománc nyújt biztos védelmet.

Amikor begyullad a fogbél

Gyökérkezelésre akkor kerül sor, amikor a fog szuvasodása áthatol a zománcrétegen, és a dentinen keresztül eléri a fogbelet. Ilyenkor a szuvasodást okozó baktériumok irritálják a pulpát, amely gyulladással válaszol. Ez a folyamat nagyon heves fájdalommal járhat, amit rendszerint úgy szoktak jellemezni az érintettek, hogy „a falat is lekapartam”, „elviselhetetlen volt”, „csillagokat láttam”.

Ebben az esetben az egyetlen megoldás a fogbél elölése, tehát a fog addig élő részének kinyitása és eltávolítása. Az elhalt fog azonban nem jelenti azt, hogy ne tudna továbbra is funkcionálni! Ilyen probléma esetén a fájdalom megszüntetése után gyökértömést készítünk az adott fogba. Ez annyit jelent, hogy minden, eddig élő szövetet el kell távolítani, minden csatornát fel kell tárni, és megfelelő fertőtlenítés után tömőanyaggal kell ellátni azokat, hogy ne engedjünk teret a baktériumok szaporodásának a csatornákban.

Erre, főleg több gyökerű fogak esetében, a mikroszkópos gyökérkezelést javasoljuk. A modern technikának köszönhetően képesek vagyunk akár 30-szoros nagyításban is belenézni a fogba, így biztosan nem maradnak feltáratlan csatornaszakaszok, melyek a későbbiekben a baktériumoknak táptalajul szolgálhatnak. Így biztosítható, hogy már az első gyökérkezelés sikeres legyen.

Sikertelenül gyökérkezelt fogaknál

Sajnos a szabad szemmel, nagyítás nélkül készült gyökértömések jó része sikertelennek mondható. Ez általában nem a kezelést végző orvos hibája, hiszen a teljes csatornarendszer feltárása vagy az extrém görbe gyökerek teljes kitisztítása nagyítás nélkül igen nehéz, sőt helyenként gyakorlatilag lehetetlen feladat.

Abban az esetben, ha egy adott csatornaszakaszt nem tisztítanak ki megfelelően, megtelepedhetnek és elszaporodhatnak benne a baktériumok. Ilyenkor a szervezet érzékeli, hogy baj van, és immunrendszerünk próbál védekezni a kórokozók ellen. A kapuban, ahol a fogból kilépnek a baktériumok, tehát a gyökércsúcson létrehoz egy krónikus gyulladást. Ez lehet teljesen tünetmentes (ilyenkor a gyulladást csak véletlenül fedezzük fel egy panorámaröntgenen), illetve akut szakaszokban járhat az arc duzzanatával, elesettséggel, rossz közérzettel, vagy egy állandóan meglévő, úgynevezett fisztulanyílással, amelyen keresztül folyamatosan genny ürül.

Ehhez járul még egy tényező. A modern endodontia újfajta megközelítése számos olyan fertőtlenítőszer, illetve átöblítési technika elérését lehetővé teszi, amelyek az eddig alkalmazott eljárásokhoz képest kimagasló eredményt tudnak nyújtani. Tehát előfordulhat olyan eset, amikor az előző kezelőorvos tökéletes gyökértömést csinált, de a megfelelő fertőtlenítőszerek használata nélkül a csatornákban maradtak baktériumok, amelyek kiváltják a krónikus gyulladást.

Kijelenthető, hogy egy már szabad szemmel sikertelenül gyökérkezelt fog esetében a mikroszkópos endodontia, tehát a fog nagy nagyításon való újrakezelése valós sikert hozhat, az újrakezelést követően a szervezet maga képes gyógyítani a kialakult elváltozást.

Betört műszerek esetén

A fent említett esetek után ez a harmadik leggyakoribb probléma, a mai napig az egyetlen, kiküszöbölhetetlen szövődmény a gyökérkezelések során. A modern technikának köszönhetően a kezelést végző orvos a csatorna végleges, gyökértömésre alkalmas formáját már nem kézi tűk segítségével alakítja ki, hanem úgynevezett gépi tágítókkal, melyek pontosabb eredményt adnak. Ezek nagy teherbírású, speciális nikkel-titán ötvözetből készülnek.

Mindennek ellenére sajnos előfordul, hogy egy tágító eszköz vége a csatornában marad. Bár önmagában ez nem számít műhibának, sajnos sokszor találkozunk azzal a problémával, hogy erről a pácienst nem tájékoztatják, és a szerencsétlenül járt darab véletlen leletként kerül napvilágra. A problémát ezekben az esetekben is az okozza, hogy a betört darab mögötti területet a kezelőorvos nem tudja teljesen kitisztítani.

A mikroszkópos gyökérkezelésnek köszönhetően erre is van megoldás. Az esetek nagy részében képesek vagyunk eltávolítani a betört eszközt, vagy el tudunk haladni mellette, ezzel biztosítva a mögöttes csatornaszakaszok tisztaságát.

Speciális esetekben

Sajnos sokszor találkozunk olyan fogakkal, amelyeken bár elkezdték a gyökérkezelést, de nem jártak sikerrel. Ez többnyire abból adódik, hogy a fogbél kinyitásakor vagy a csatornák tisztításakor véletlenül megsértették a fog alapját, tehát a csont felé eső részét. Normál körülmények között ezek a területek intaktak, tehát kezelés közben egyáltalán nem érintjük őket. Amennyiben megtörténik egy ilyen sérülés, az kaput nyit a baktériumoknak a csont felé. Ez megfelelő ellátás nélkül a fog elvesztésével járhat. Azonban erre is van megoldás. Ma már létezik egy anyag, amit méltán nevezhetünk az ilyen sérült fogak sebtapaszának. Ezt az anyagot MTA-nak hívjuk. Megfelelő előkészítés után a keletkezett sérülést ezzel a speciális anyaggal zárva képesek vagyunk a problémát elhárítani, a fogat a sérülés ellenére panaszmentesen megtartani.

A 4 leggyakoribb kérdés a mikroszkópos gyökérkezeléssel kapcsolatban

A GYÖKÉRKEZELÉS FÁJDALMAS?

Nem, a kezelés fájdalommentes! Sokan azért emlékeznek vissza rossz emlékekkel az első alkalomra, mert maga a begyulladt fogbél okozott elviselhetetlen fájdalmat. A mikroszkópos kezelést ugyanúgy érzéstelenítésben végezzük, mint a hagyományos kezelést.

A gyökérkezelés utáni fájdalom, érzékenység a kezelés után 2-3 hétig teljesen normálisnak mondható.

A gyökérkezelés tehát nem fájdalmas eljárás: a mikroszkópban végzett beavatkozás során a páciensek rendszeresen elszenderednek, mert pihentetőnek érzik a fekvő testhelyzetet, fájdalmat pedig nem éreznek.

RÁTESZNEK EGY MIKROSZKÓPOT A FOGAMRA?

Bár sokan úgy képzelik, hogy egy nagyító szerkezetet helyezünk a fájós fogra, valójában a berendezés a páciens foga fölött kb. 30 cm-rel áll.

VALÓBAN OLYAN SIKERES EZ A KEZELÉS?

Nincs 100%-ban sikeres kezelés – ehhez egyszerűen túl bonyolult az emberi szervezet. Vagyis még egy rutinkezelés is sikertelen maradhat, és a legtapasztaltabb szakember sem feltétlenül tudja megmondani, hogy miért. Ezért mondjuk azt, hogy a mikroszkópos gyökérkezelés nagyon eredményes, hiszen 99%-os eséllyel sikeres lesz a beavatkozás.

Ehhez azonban a páciens együttműködése is szükséges! Csak egy példa: ha kezelőorvosa arra inti, hogy az ideiglenes gyökértöméssel rendelkező fogát ne terhelje, és a páciens mégis pattogatott kukoricát eszik, nem szabad csodálkoznia, ha a kezelt fog nem bírja a gyűrődést!

MIÉRT NEM HÚZZÁK KI INKÁBB A FÁJÓ FOGAMAT?

Sokaktól hallottuk már, hogy nincs bizodalmuk a gyökérkezelésben: szerintük ha egy fogat gyökérkezelni kell, az már régen rossz. Felesleges macera az egész, azt a fogat előbb-utóbb úgyis ki kell húzni, akkor pedig már érdemes a fogpótlásra koncentrálni.

A mikroszkópos gyökérkezelésekkel kapcsolatban sok tévhit létezik, ez is közülük való.

Érdekes, hogy ennek a felfogásnak pont az ellenkezője dívik Nyugat-Európában és Észak-Amerikában: az endodontus, vagyis a gyökérkezelések szakértője arrafelé nagyobb becsben áll, mint az implantológus, mert az emberek számára a saját fog megmentése, még ha az csak 10-15 évre is szól, sokkal fontosabb, mint a jó fogpótlás.

A saját fog a mi felfogásunkban is óriási érték, amelyet érdemes megmenteni. A gyökérkezelések egy kis hányada sajnos nem sikeres, és erről sokszor nem is fogászati tényezők tehetnek, hanem például a páciens immunrendszerének gyengesége.

A helyes diagnózist felállító és a kezelés menetét megtervező endodontus (a gyökérkezelések szakértője) azonban az esetek többségében megmentheti a fogat, amely így még legalább 10-15 évig, ám sokszor akár élethossziglan is szolgálhatja tulajdonosát.

Mit lát a páciens a mikroszkópos gyökérkezelés alatt?

Ez a fotó jól szemlélteti, hogy a berendezés a tévhitekkel ellentétben nem érintkezik a szájüreggel, sőt, mintegy 30 cm-rel a páciens feje fölött helyezkedik el. Talán kicsit furcsa lehet, hogy a hagyományos pozíció helyett ennél a kezelésnél hanyatt fekve kell lenni – de néhányan örülnek is a pihentetőbb testhelyzetnek. Nem megy ritkaságszámba az sem, hogy a páciensek elbóbiskolnak, és kipihenten ocsúdnak fel a kezelés végére.

Szakembereink

Dr. Kovács Kitti, dr. Molnár Katalin valamint dr. Jámbor Ákos évek óta foglalkozik a mikroszkópos gyökérkezeléssel. Ezt az orvosi nagyító berendezést csak hozzáértő és tapasztalt szakember tudja jól kezelni – ennek fényében nem csoda, hogy ezt a kezelésfajtát nem minden fogászat tudta még bevezetni -, ám a szakavatott kezek kitűnő hatásfokkal tudják meggyógyítani a fogakat.

Kérjen időpontot szakembereinktől itt!