Érdekességek

Acetonos lehelet: mi az oka, és hogyan szüntethető meg?

Acetonos lehelet megszüntetése

Az életünk során számtalan olyan helyzetbe keveredünk, amit idővel illemből vagy megszokásból tabuként kezelünk. Az egészségügyben sok ilyen példával találkozhatunk, még akkor is, ha ezek természetes – „mindannyiunkkal megtörténhet” – szituációk.

Az ebből fakadó szorongás és bizonytalanság károsabb, mint gondolnánk, hiszen a kellemetlen helyzet olykor komoly problémák előfutára lehet. Ilyen a rossz szájszag és az acetonos lehelet is, amelyek például bőven túlmutathatnak a folyadékhiányon.

A kellemetlen szájszagról általánosságban

A rossz és bűzös lehelet hátterében nem egy és nem kettő jelentős betegség is meghúzódik, de a legtöbben ennek ellenére sem járnak időben a probléma végére. Ezzel nemcsak önmagukat, de környezetüket is kifejezetten nehéz helyzetbe kényszerítik, hiszen aki rossz szájszaggal rendelkezik, az egy idő után immunissá válik saját leheletére, és ugyanúgy megszokja, mint a rendszeresen használt öblítő illatát.

A legjobb esetben csupán szájhigiéniai problémáról van szó, de léteznek olyan krónikus betegségek, amelyek szintén összefüggésbe hozhatóak a kellemetlen szájszaggal. Amíg az egyik a rendszeres (legalább napi kétszer történő) fogmosással és szájvízhasználattal orvosolható, addig a másik probléma esetében már komolyabb beavatkozásokra is szükség van.

A rossz lehelet (latin nevén halitózis) oka lehet orális, azaz szájeredetű, ami a szájüregben fellépő problémák miatt lép életbe (pl.: a fogak rossz állapota), illetve extraorális, ami röviden annyit jelent, hogy a probléma okát a szájüregen kívül kell keresni. Ide tartoznak az anyagcseréhez kapcsolódó betegségek, mint például a májkóma, de a rossz szájszag utalhat légúti- vagy gyomorbetegségre is (pl.: nyelőcsőtágulat vagy nyitott gyomorszáj).

Az acetonos lehelet hátterében

Az acetonos leheletet emlegethetjük a kellemetlen szájszagok egy specifikus fajtájaként, ugyanis a jellegzetes, könnyen megkülönböztethető bűze kapcsán azonnal azonosítható. Sok helyen úgy hivatkoznak rá, mint acetonos-gyümölcsös leheletre, mert a szájszag leginkább az erjedt gyümölcsök szagára hasonlít.

Az acetonszagú lehelet okai között számtalan dologgal találkozhatunk, de többnyire az extraorális megbetegedések szimptómáiként jelentkezik. Nehéz megragadni a lényegét, ugyanis a jellegzetes szagon túl általános érvényű igazság nem létezik – a mandulagyulladástól kezdve, a refluxon át, egészen az anyagcserezavarig, sokféleképpen előforduló jelenségként tartják számon.

A felnőtteknél például a ketogén diéta alkalmával is előfordulhat acetonos leheletre való panasz. A speciális fogyókúra ugyanis a szénhidrátmegvonással fejti ki hatását, aminek következtében a szervezet ketonmolekulák termelésébe kezd. A ketonok csoportjába tartozik az aceton is, amely a változó étrend hatására kiválik, és végül megjelenik a lehelet és a vizelet szagában.

Az acetonos lehelet a cukorbetegség egyik tünete lehet

acetonos-lehelet-oka-kiszaradas.jpg#asset:45394

Az acetonos lehelet egyik oka a kiszáradás

Az acetonos lehelet leggyakrabban a folyadékhiány, a kiszáradás és a diabétesz tüneteként van számon tartva, de a legtöbb esetben mégis csak az első két problémával azonosítják a kellemetlen szájszagot. A korábban felsorolt betegségek orvosi kezelés során képesek elmulasztani a ketonos leheletet, azonban ha cukorbetegségről van szó, a megfelelő szájhigiénia mellett sem enyhül a szag intenzitása.

A diabétesznek három fajtája közül az egyes típusú egy genetikai autoimmun betegség, ami már egészen fiatal korban is megjelenhet. Éppen ezért szülőként nem érdemes egy kézlegyintéssel elintézni a gyermek kellemetlen szájszagát, hiszen a megfelelő folyadékbevitel mellett lehetséges, hogy a kicsinek egyéb kezelési módra is szüksége van.

Az acetonszagú lehelet megszüntetése

Az acetonos szájszag okai széles körben lefedik a különböző egészségügyi problémákat, ezért a kellemetlenség megszüntetéséhez tartozó megoldásokat érdemes személyre szabottan kezelni. Amíg a szénhidrátcsökkentett diéta betartásánál a szájszag pár héten belül magától eltűnik, addig más esetekben szükség van az orvosi segítségre és az egyéni beavatkozásra.

A ketonos lehelet ugyan a megfelelő étrenddel és a rendszeres vízfogyasztással olykor meggátolható, azonban ahogyan a cukorbetegség példája is mutatja, léteznek olyan helyzetek, amelyekre nem lehet előre felkészülni. Ilyen esetekben a kért orvosi eljárások követése mellett (mint a gyógyszer- vagy inzulinhasználat) fokozottan érdemes odafigyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra és a szájhigiénia fenntartására, beleértve a kevesebb cukorfogyasztást, a helyes fogmosást és a nyelv felületének állandó tisztítását.

Kiemelt cikkek