Az afta tünetei és kezelése

A legtöbb ember élete során legalább egyszer találkozik az aftával, bár vannak, akiknél gyakrabban jelenik meg, mint másoknál. Noha kellemetlenül éghet vagy húzódhat, ritkán okoz komoly problémát. Nézzük meg közelebbről, mi is az afta, és mit tehetünk ellene!

Mi az afta?

Az afta a szájban, a szájüreg nyálkahártyáján megjelenő fájdalmas, szürkés, sárgás vagy fehér fibrines álhártyával fedett fekélyszerű elváltozás, hámhiány,  amely gyulladásos udvarral van körülvéve.

Ez a definíció két fontos elemet tartalmaz: az aftának van egy világosabb színű része, amely bár első pillantásra hólyagnak látszik, mégsem az. A világos színű rész ugyanis csak álhártyával fedett, vagyis nem igazi hólyag, bár felületesen nézve annak tűnik. Ha szeretnénk eldönteni, hogy a szánkban megjelenő képződmény herpesz-e vagy afta, a döntő különbséget az fogja jelenteni, hogy igazi hólyag borítja-e, vagy csak egy világos, hólyagnak kinéző felület. Ha kidudorodó hólyagot érzékelünk, akkor szinte biztos, hogy herpeszünk van, ha nem dudorodik ki a felület, akkor aftáról. 

A másik fontos elem a gyulladásos udvar. A herpeszt többnyire nem veszi körül egy jellegzetes piros gyűrű, az aftát viszont igen.

Milyen további különbségek vannak az afta és a herpesz között?

Az afta: 

• hátterében ismeretlen oki tényezők állnak, 
• NEM fertőz, 
• nem előzi meg hólyagképződés, 
• általában a szájüregben helyezkedik el. 
• Az afta ellen nem sokat tehetünk, ha már megjelent, jó hír viszont, hogy magától gyógyul. 

Az ajakherpeszt

• vírus okozza (HSV1-herpes simplex virus), 
• FERTŐZŐ képződmény, 
• az ajkakon a leggyakoribb, 
• mindig hólyagképződéssel jár, 
• antivirális terápiára reagálni szokott.

Milyen fajtái vannak az aftának?

Három aftafajtáról szokás beszélni. Ezek közül az egyik az az afta, amivel a leggyakrabban találkozunk, a másik egy apró méretű fajta, és megtévesztően hasonlít a herpeszre, a harmadik pedig az óriásafta, mely 2-3 cm-es is lehet.

1. Mikulicz-féle afta: ez a leggyakoribb.

Kis méretű 10 mm-nél kisebb, általában 2-3 mm-es aft. Jellemzően egyesével jelenik, akár több helyen is.

2. Cooke-féle afta: ez a fajta könnyen összetéveszthető a herpesszel.

Herpeszformájú fekélyképződés, amelynek során apró, 1 mm-es  gombostűfejnyi  afták keletkeznek, mégpedig csoportokban. 

3. Sutton-féle ata: mérete miatt óriásaftának is nevezhetjük

2-3 cm-es képződmény. Lassabban gyógyuló, mélyebb szöveteket is érintő, nagy fekélyek, általában egyesével láthatók.

Megkülönböztetünk ezen kívül valamilyen szisztémás alapbetegség mellékleleteként kialakuló aftás elváltozást is.

Mi hajlamosít aftaképződésre?

Az afta okai még nem igazán felderítettek. Úgy tűnik, a gyengébb immunrendszer mellett a nem ép nyálkahártya, a helyi fizikai vagy kémiai sérülés, a beharapás (morsicatio), rossz szokások, mint például az ajak harapdálása, a rossz szájhigiéné, esetleg a szájat ért fertőzések hajlamosítanak aftára. Megfigyelések szerint bizonyos ételek is kiválthatnak aftaképződést, bár ez mindig egyéni sajátosságnak bizonyul. 

Mindenesetre érdemes figyelni, mert ha kiderül, hogy nálunk egy ételféle, például narancs vagy paradicsom váltja ki az afta megjelenését, akkor együnk ritkábban ilyen élelmiszert.

Genetikai okoknak is szerepük lehet az aftára való hajlamban. Megfigyelték, hogy ha családi hajlamról beszélünk, akkor az afta esetleg intenzívebb tünetekkel járhat. Hajlamosíthatnak autoimmun betegségek, ételallergiák, tápanyaghiányos állapotok is.

Afta gyerekeknél

Az afta gyerekeknél is elő szokott fordulni, különösen, ha a szülők is hajlamosak rá. 

A teendők annyiban módosulnak, hogy a kicsinek el kell magyarázni, hogy lehetőleg ne piszkálja a nyelvével vagy ujjaival a fájó területet. Az afta kezelése náluk is elsősorban a fájdalom csökkentésére, illetve a kialakulás gyakoriságának csökkentésére irányul.

Az afta tünetei

Az afta a szájban bárhol megjelenhet, leggyakrabban a száj két oldalán, a nyelven vagy a szájpadláson. Ritkábban láthatunk aftát az ínyen, a mandulán, a torokrész környékén. 

Komoly panaszokat nem szokott okozni, bár fájdalom, égő, húzódó, kellemetlen érzés jellemzi az első napokban. Tipikusan 7-10 nap után elmúlik. Ez alól az óriásafta kivételt képez: ennek gyógyulása hosszú hónapokig is elhúzódhat.

Az afta kezelése

Az afta magától gyógyul, vagyis az afta gyors eltüntetése nem lehetséges. A legtöbb, amit tehetünk, az az, hogy tüneti kezelést alkalmazunk, amely enyhíti a fájdalmat és az égő, húzódó érzést, de alapvetően nem gyorsítja fel a gyógyulást.

Házi módszerek:

Antibakteriális szájvizek: öblögessen naponta egyszer.

Szódabikarbónás vagy sós vizes öblögetés: naponta legfeljebb egyszer.

A rágózás és az érintett oldalon való rágás mellőzése: a szájnyálkahártya védelmében ne rágózzon és rágjon erőteljesen azon az oldalon, ahol az afta kialakult.

Orvosi módszerek:

A fogorvos felkeresése: ha a nyálkahártya irritációját és az afta megjelenését az éles fog- vagy fogpótlásszélek okozzák, akkor ez fogászati ellátást igényel. Ez különösen fontos, ha az afta vagy afták rendszeresen ugyanazon a helyen jelennek meg a szájnyálkahártyán.

Ecsetelők: a háziorvos vagy a fogorvos felírhat ecsetelőket is, amelyeket helyileg kell alkalmazni.

B1-vitamin: kérdezze meg orvosát, fogorvosát, érdemes-e B1-vitamint szednie! A kúraszerűen szedett, napi 100-300 mg-os B1-vitamin sok esetben hatásosnak bizonyult az afta kezelésében.

Az afta megelőzése

Mivel nem tudjuk pontosan, miért és hogyan jelenik meg az afta, nehéz megmondani, mi jelenti a hatékony megelőzést. Mindenesetre, ha tudja, hogy Önnél egy bizonyos étel váltja ki, értelemszerűen tartózkodnia kell az adott élelmiszertől.

Ügyeljen arra, hogy a száj nyálkahártyáját ne érje rendszeres sérülés! Ha irritációt okozó fogszél vagy fogpótlás gyanúja merül fel, hozassa rendbe a fogorvosával.

A szájnyálkahártya épségét erősítheti gyógynövényes öblögetéssel, a legjobb a langyos kamillavirág-főzet.

Az immunrendszer meggyengülése ellen sok vitaminnal, a szabad levegőn történő mozgással, a napsütéssel, stresszoldó technikákkal védekezhetünk.