A csapos fogpótlás menete és technológiai lehetőségei
A fogpótlásoknál alapvetően arra törekszünk, hogy minél többet megőrizzünk az eredeti foganyagból. Azonban ha a fog túlzottan károsodott, előfordul, hogy önmagában nem alkalmas korona felhelyezésére. Ilyenkor csapos fogpótlást kell készíteni. Mi az a csapos fogpótlás/műcsonk, mik az előnyei, és hogyan zajlik a beavatkozás? Cikkünkből minden kérdésére választ kaphat!
A csapos fog felépítése
Ahogy már említettük, van úgy, hogy túlzottan károsodik a fog. Például egészen az ínyig letört a fogkorona. Ilyen esetekben nem lehetne koronát felhelyezni. Azonban ha egy csonkkal ellátott csappal megerősítjük a fog maradékát, akkor időtálló fogpótlást helyezhetünk fel rá. Így tartósabb eredményt kapunk. A csapos fog egy gyökérkezelt foggyökérből, egy beleragasztott csapból, illetve a rá felhelyezett fogkoronából áll.
A csapos fogpótlás típusai
A gyökércsap többféle anyagból készülhet. Amennyiben elegendő foganyag megmaradt, általában előre gyártott üvegszálas csapokat alkalmazunk. Az üvegszálas csapok számos előnnyel rendelkeznek. Egy ülésben behelyezhetők, rugalmasak, így kevésbé áll fenn a foggyökér szétrepedésének veszélye. Emellett fogszínűek és esztétikusak.
Ha alig maradt foganyag, öntött gyökércsapokat kell használni. Ezek pontosan illeszkednek a páciens foggyökerébe, így nagyobb teherbírással rendelkeznek. Az öntött csapokat lenyomatvétel után készíti el a fogtechnikus fémből (nikkelmentes fém, arany, galvánarany) esetleg cirkónium-dioxidból. Hátrányuk, hogy két ülésre van hozzájuk szükség, és merevebbek, így könnyebben megrepeszthetik a foggyökeret.
A csapos fogpótlás menete
1. Vizsgálat
Minden fogászati kezelés egy alapos vizsgálattal indul. A kezelési terv elkészítéséhez a legtöbb esetben szükség van röntgen vagy panorámaröntgen vizsgálatra. Ez a fogágy állapotáról is információkkal szolgál. A vizsgálat során a fogorvos felméri, hogy mennyi menthető el a foganyagból, és mennyit kell eltávolítani. A foggyökér mérete, állapota, a korábbi gyökérkezelés sikeressége szintén felmérésre kerül.
2. Gyökérkezelés
A csap behelyezéséhez minden esetben szükség van gyökérkezelésre. A csap ugyanis a foggyökérbe kerül rögzítésre. Ha rossz a régi gyökértömés, ki kell cserélni. A gyökérkezelés mellett ebben a fázisban történik a fog szuvas, alátámasztás nélküli részeinek eltávolítása is.
3. A csap behelyezése
Az öntött gyökércsapokat a legtöbb esetben ragasztócementtel rögzítjük. Az üvegszálas csapokhoz ezzel szemben egy speciális adhézív technológiát alkalmazunk. A csapok kifelé álló, csonk részére kerül majd fel a fogkorona vagy híd.
4. A korona vagy híd felhelyezése
Amint kellőképpen rögzült a csonk, erre helyezzük fel a csonkot ragasztócementtel.
5. Kontrollvizsgálatok
Természetesen kontrollvizsgálatokra is szükség van. Fontos még továbbá a helyes fogápolási szokások kialakítása, mert nagyban hozzájárul a fog élettartamához.
A csapos fog élettartama
Az élettartam alapvető kérdés. A csapos fogak nem tartoznak a leghosszabb élettartamú fogászati megoldások közé. De ha ügyelünk a szájhigiéniára, jó pár évig kiszolgálhatnak minket. Az implantátum élettartama függ a fogágy állapotától is.
Mikor nem lehet alkalmazni a technológiát?
A csapos fogpótlás sajnos nem mindig jöhet szóba. Ha például a fog a fogíny alá letörik, és koronahosszabbító műtét nem merülhet fel, akkor valószínűleg búcsút kell mondanunk neki.
A rossz állapotban lévő, 8–10 mm-nél rövidebb, vagy görbe foggyökér szintén kizárja a csap elhelyezését. Ilyen esetekben ugyanis nem tudna rendesen tartani a foggyökér. A gyökércsúcs rezekción átesett fog gyökere nem minden esetben elég hosszú csapos megerősítéshez.
A fogágybetegség, fogínygyulladás és foggyulladás szintén kizáró tényező.
Az életkort is számításba kell venni. A gyerekeknél még nem elég széles a gyökércsatorna, idősekben pedig be tud szűkülni. Emellett az időseknél sokszor már rossz állapotban van a fogágy is.
Szeretne többet megtudni a csapos fogpótlásról? Vegye fel velünk a kapcsolatot!
