A fogágybetegség azaz parodontitis: okok, tünetek és kezelése
Kevesen vannak tisztában vele, milyen veszélyes a fogágybetegség, pedig ez a felnőttkori fogvesztés elsődleges oka. A felnőttek között rendkívül sokan érintettek a betegségben, anélkül, hogy tisztában lennének vele. Nem csoda: a fogágybetegség gyakran tünetmentes, és csak akkor fedezik fel, amikor már nagy a baj, éppen ezért kulcsfontosságú a megelőzés és a rendszeres fogorvosi vizsgálat.
A bejegyzésben a következő kérdésekkel foglalkozunk:
Mi is pontosan a fogágybetegség?
Hogyan alakul ki?
Mik a fogágybetegség tünetei?
Mik a kiváltó okai?
Hogyan zajlik a fogágybetegség kezelése? Megoldható-e a fogágybetegség kezelése házilag?
Hogyan előzhető meg a betegség kialakulása?
Mi az a fogágybetegség?
A fogágybetegség a fogat körülvevő szövetek baktériumok okozta krónikus gyulladása, amely ínygyulladáshoz, a fogíny visszahúzódásához, a fogak kilazulásához és súlyos esetben a fogak elvesztéséhez is vezet. A krónikus fogágy gyulladás ráadásul a szervezet egészére is hatással lehet és egyéb megbetegedéseket, például szív és érrendszeri betegségeket is okozhat.
Mi az a fogágy?
A fogágy, azaz latin nevén a parodontium, a fogat körülvevő szövetek összessége, beletartozik:
Fogíny
Fogmeder: az a mélyedés ahova a fog beilleszkedik, és az ezt körülölelő tömör csontszövet
Gyökérhártya: egy speciális kollagénrostokból álló kötőszövet, amely a fogat rögzíti, és segít ellenállni a nagy rágóerőknek, anélkül, hogy az alatta lévő csont elpusztulna
Fogcement: ez egy sárgás csontszerű réteg a fogmederben, amelynek fő funkciója a gyökérhártyarostok elhorgonyzása
Fogágybetegség vagy fogínysorvadás?
A köznyelv gyakran hívja a fogágybetegséget fogínysorvadásnak, helytelenül, hiszen nem csak a fogíny de a teljes fogágy gyulladása áll fenn. Az orvosilag használt, helyes elnevezés a fogágybetegség.
Parodontitis vagy parodontózis?
A fogágybetegség helyes latin neve a parodontitis. Régebben megkülönböztették a fogágybetegség két különböző változatát. A parodontitis a betegség gyulladásos lefolyású változatát jelentette, míg a parodontózis pedig a szövetelhalásos változat neve volt.
A fogágybetegség kialakulásának folyamata
A lepedék lerakódása, plakk képződés, amelyben kórokozók telepednek meg
Fogkőképződés: a nem megfelelően eltávolított lepedékből fogkő képződik, amely tovább segít a kórokozók elszaporodásában
Fogínygyulladás: a baktériumok elszaporodása a fogíny gyulladását okozza
Ha a fogínygyulladást nem kezelik, akkor a gyulladás átterjedhet a fogat körülvevő többi szövetre, az íny elválik a fogtól. Tasakképződés, az íny sorvadása és visszahúzódása figyelhető meg
A fogat körülvevő csont a gyulladás hatására lassan elbomlik, és a fogak meglazulnak, majd kiesnek.
A fogágybetegség nem csak a fogak elvesztése miatt különösen veszélyes, hanem mert a fertőzésgócból a baktériumok és méreganyagok a véráramba is bekerülhetnek.
A fogágybetegség szövődményei:
szív - és érrendszeri betegségek kialakulása: érelmeszesedés, szívinfarktus, akár agyvérzés
Ízületi gyulladás
A fogágybetegség kialakulása hosszabb folyamat, ezért fontos a megelőzés: a helyes fogápolási rutin, és a rendszeres fogászati vizsgálat, professzionális tisztítás. A megelőzésről a későbbiekben még részletesebben is szó lesz.
Mik a fogágybetegség tünetei?
A fogágybetegség egy nagyon alattomos betegség, mert sokáig tünetmentes, vagy alig okoz tünetet. Ezért van kiemelkedő szerepe a rendszeres fogorvosi ellenőrzésnek, mert az időben felismert betegség jelentősen megnöveli az esélyt a betegség megállítására és a regenerációra.
A fogágybetegség felismeréséhez az alábbi tünetekre kell figyelni:
Fogínygyulladás (gingivitis): első tünet a fogíny vérzése
A fogágybetegséget megelőző állapot a fogínygyulladás, amely fogmosás vagy keményebb élelmiszerek fogyasztása közben ínyvérzéssel jár. A gingivitis rendkívül gyakori, Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy 80-90%-át érinti. Bár a fogínygyulladás tünetei enyhíthetőek szájvíz használatával, ennek ellenére érdemes felkeresni a szakorvost, mert valószínűleg fogkőeltávolításra lesz szükség.
Duzzadt, vörös, fájdalmas fogíny, szájszag
A súlyosabb fogínygyulladás tünete lehet a duzzadt, vörös, akár fájdalmas fogíny közvetlenül a fog és az íny találkozásánál. Akár kellemetlen leheletet is tapasztalhat a beteg, amely a baktériumok bomlástermékeinek köszönhető.
A fogíny visszahúzódása és elválása a fogaktól
Ahogy a fogíny elválik a fogtól, beindul az úgynevezett tasakképződés. Megfigyelhető az is, hogy a fog mintha megnyúlna, meghosszabbodna, ami már az íny visszahúzódását jelzi. Ezen kívül fokozott hideg-meleg érzékenység is tapasztalható.
Meglazult, helyükről elmozdult fogak
A betegség súlyosbodására utal, ha a fogak között rések alakulnak ki, vagy elkezdenek meglazulni, mozogni. Ebben az állapotban már komolyabb orvosi beavatkozásra van szükség a betegség megállítása és fogak elvesztésének megakadályozásának érdekében.
A fogágybetegség okai és hajlamosító tényezői
Rossz szájhigiéné
Fogkövesedés, ellátatlan fogszuvasodás, hibás tömés vagy fogpótlás
Hiányzó fogak, a többi fog túlterheltsége
Szabálytalan, összetorlódott fogak
Dohányzás: a szájüregbe jutó mérgező anyagok miatt romlik a vérellátás, és az immunrendszerre is negatív hatással van
Olyan örökletes tényezők, amelyek az immunrendszer csökkent működését okozzák
Bizonyos betegségek: cukorbetegség, csontritkulás
Várandósság: a kismamák fokozottabb veszélynek van kitéve, erről bővebben ebben a cikkben írtunk
Nem megfelelő, hiányos táplálkozás, vitaminhiány
Immunszupresszáns gyógyszerek szedése (pl. Epilepszia elleni, vagy vérnyomáscsökkentő gyógyszerek)
Túlzott alkoholfogyasztás
Stressz
A fogágybetegség kezelése
A kezelés menete attól függ, mennyire előrehaladott állapotban van a betegség. A kezelési terv meghatározása előtt fontos a pontos diagnózis, amelyet a manuális fogorvosi vizsgálaton kívül modern képalkotó technológiák segítségével (például panorámaröntgen) végeznek. Mivel a fogágybetegség nagyon összetett megbetegedés, a kezeléséhez erre szakosodott fogorvosra van szükség. Az Uniklinik parodontológus szakorvosai modern berendezésekkel, nagy rutinnal és felkészültséggel kezelik a fogágybetegséget annak minden fázisában.
fogínytasak kezelése házilag nem lehetséges, minden esetben a fogász szakorvos végzi
A megfelelő szájhigiéné visszaállítása
Első lépésben a fogak professzionális tisztítása történik. A fogkőeltávolítás során mind az íny feletti és az íny alatti fogkőt el kell távolítani. Ezután következik a fogak polírozása. Azt is szükséges megállapítani, hogy nincs-e olyan kiálló korona, tömés amely ingerelheti az ínyt, és meg kell vizsgálni az esetleges fogpótlásokat is. Enyhe esetben már ez is elegendő lehet a betegség megállításához és a gyulladás kezeléséhez.
Az ínytasakok tisztítása zárt kürettálással
Amennyiben még nem alakultak ki nagyon mély tasakok, akkor a fogorvosi kezelés során a fogorvos helyi érzéstelenítéssel megtisztítja az íny alatti részeket a fogkőtől, baktériumoktól és eltávolítja az elhalt szöveteket. Körülbelül 2-3 hónapos gyógyulási idővel kell számolni, de ezen a ponton a folyamat még 100%-ban visszafordítható.
Műtéti, nyílt kürettázs
Mélyebb tasakok esetén már szájsebészeti beavatkozásra van szükség. Ilyenkor a fogorvos feltárja területet, az fogínyt leválasztja a foggyökérről és így végzi el a tisztítást.
Fogínyátültetés
A fogíny rekonstrukciója a szájpadlásból vett szövetek átültetésével történik. Ebben az esetben a fogorvos valamilyen fogíny újraképződést serkentő gyógyszert is ír fel.
Csontpótlás műtéti úton
Ha a fogágybetegség már nagyon előrehaladott, csontpusztulás következik be. A csontpótlás egy magas szaktudást igénylő beavatkozás, amivel a csontpusztulás megállítható, és a mozgó fogak megmenthetőek. A csontpótlás során a beteg saját egészséges csontszövetét ültetik át egy transzplantációs megoldással, majd további csontképződést segítő anyagokat helyeznek be az érintett területre. Ezután a fogínyt visszahelyezik az eredeti állapotába. A csontosodás körülbelül fél évet vesz igénybe.
A fogágybetegség kezelése antibiotikummal
Az antibiotikumos kezelés kiegészítésként, akut esetekben alkalmazott. Az antibiotikum elpusztítja a kórokozó baktériumokat, és segíti a fogíny regenerálását. Hosszú távon nem alkalmazzák, mert a baktériumok rezisztenssé válhatnak.
Lehetséges-e a fogágybetegség kezelése házilag?
Aki a fentieket végigolvasta, bizonyára már rájött, hogy a fogágybetegség kezelése házilag nem lehetséges. Bár a fogínygyulladás tünetei enyhíthetőek antibakteriális szájvíz használatáva, de ez csak tüneti kezelés. A fogkő eltávolítása, a tasakok tisztítása már nem lehetséges otthon, ezért minél előbb szakorvoshoz kell fordulni.
A fogágybetegség megelőzése
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mekkora szerepet játszik a megelőzés a fogágybetegség kialakulásában a megelőzés. Hogyan lehet a fogágybetegséget megelőzni?
Alapos fogtisztítás nem túl kemény sörtéjű fogkefével, naponta kétszer
Legalább napi egyszeri fogselyemmel vagy fogköztisztító kefével végzett fogköz tisztítás
Rendszeres fogászati kontroll
Rendszeres fogkőeltávolítás, amelyet dentálhigiénikus vagy fogorvos szakorvos végez
Dohányzás elhagyása vagy drasztikus csökkentése: a dohányzás a mérgező anyagok káros hatásán kívül elfedheti a tüneteket is, ezért rendkívül megnöveli a fogágybetegség súlyosbodásának veszélyét is
Egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás: különösen a magas C-, D- és B3 vitamin tartalmú ételek fogyasztására kell odafigyelni
A Fogágybetegség kezelése az Unikliniknél
Az Uniklinéknél a rutinos és képzett parodontológus szakorvosok segítenek a gyógyulásban a betegség bármelyik fázisában. A rendelőkben a legmodernebb technológiákat használják, és akár a legbonyolultabb ambuláns szájsebészeti műtétek is helyben végezhetőek. Ezen kívül az otthoni fogápolás helyes elsajátításában is segítenek, hogy a gyógyulás minél gyorsabb és eredményesebb legyen.
