A fogágybetegség azaz parodontitis: okok, tünetek és kezelése

Kevesen vannak tisztában vele, milyen veszélyes a fogágybetegség, pedig ez a felnőttkori fogvesztés elsődleges oka. A felnőttek között rendkívül sokan érintettek a betegségben, anélkül, hogy tisztában lennének vele. Nem csoda: a fogágybetegség gyakran tünetmentes, és csak akkor fedezik fel, amikor már nagy a baj, éppen ezért kulcsfontosságú a megelőzés és a rendszeres fogorvosi vizsgálat.

A bejegyzésben a következő kérdésekkel foglalkozunk:

• Mi is pontosan a fogágybetegség?
• Hogyan alakul ki?
• Mik a fogágybetegség tünetei?
• Mik a kiváltó okai?
• Hogyan zajlik a fogágybetegség kezelése? Megoldható-e a fogágybetegség kezelése házilag?
• Hogyan előzhető meg a betegség kialakulása?

Mi az a fogágybetegség?

A fogágybetegség a fogat körülvevő szövetek baktériumok okozta krónikus gyulladása, amely ínygyulladáshoz, a fogíny visszahúzódásához, a fogak kilazulásához és súlyos esetben a fogak elvesztéséhez is vezet. A krónikus fogágy gyulladás ráadásul a szervezet egészére is hatással lehet és egyéb megbetegedéseket, például szív és érrendszeri betegségeket is okozhat.

Mi az a fogágy?

A fogágy, azaz latin nevén a parodontium, a fogat körülvevő szövetek összessége, beletartozik:

• Fogíny
• Fogmeder: az a mélyedés ahova a fog beilleszkedik, és az ezt körülölelő tömör csontszövet
• Gyökérhártya: egy speciális kollagénrostokból álló kötőszövet, amely a fogat rögzíti, és segít ellenállni a nagy rágóerőknek, anélkül, hogy az alatta lévő csont elpusztulna
• Fogcement: ez egy sárgás csontszerű réteg a fogmederben, amelynek fő funkciója a gyökérhártyarostok elhorgonyzása

Fogágybetegség vagy fogínysorvadás?

A köznyelv gyakran hívja a fogágybetegséget fogínysorvadásnak, helytelenül, hiszen nem csak a fogíny de a teljes fogágy gyulladása áll fenn. Az orvosilag használt, helyes elnevezés a fogágybetegség.

Parodontitis vagy parodontózis?

A fogágybetegség helyes latin neve a parodontitis. Régebben megkülönböztették a fogágybetegség két különböző változatát. A parodontitis a betegség gyulladásos lefolyású változatát jelentette, míg a parodontózis pedig a szövetelhalásos változat neve volt.

A fogágybetegség kialakulásának folyamata

1. A lepedék lerakódása, plakk képződés, amelyben kórokozók telepednek meg
2. Fogkőképződés: a nem megfelelően eltávolított lepedékből fogkő képződik, amely tovább segít a kórokozók elszaporodásában
3. Fogínygyulladás: a baktériumok elszaporodása a fogíny gyulladását okozza
4. Ha a fogínygyulladást nem kezelik, akkor a gyulladás átterjedhet a fogat körülvevő többi szövetre, az íny elválik a fogtól. Tasakképződés, az íny sorvadása és visszahúzódása figyelhető meg
5. A fogat körülvevő csont a gyulladás hatására lassan elbomlik, és a fogak meglazulnak, majd kiesnek.

A fogágybetegség nem csak a fogak elvesztése miatt különösen veszélyes, hanem mert a fertőzésgócból a baktériumok és méreganyagok a véráramba is bekerülhetnek.

A fogágybetegség szövődményei:

• szív – és érrendszeri betegségek kialakulása: érelmeszesedés, szívinfarktus, akár agyvérzés
• Ízületi gyulladás

A fogágybetegség kialakulása hosszabb folyamat, ezért fontos a megelőzés: a helyes fogápolási rutin, és a rendszeres fogászati vizsgálat, professzionális tisztítás. A megelőzésről a későbbiekben még részletesebben is szó lesz.

Mik a fogágybetegség tünetei?

A fogágybetegség egy nagyon alattomos betegség, mert sokáig tünetmentes, vagy alig okoz tünetet. Ezért van kiemelkedő szerepe a rendszeres fogorvosi ellenőrzésnek, mert az időben felismert betegség jelentősen megnöveli az esélyt a betegség megállítására és a regenerációra.

A fogágybetegség felismeréséhez az alábbi tünetekre kell figyelni:

Fogínygyulladás (gingivitis): első tünet a fogíny vérzése

A fogágybetegséget megelőző állapot a fogínygyulladás, amely fogmosás vagy keményebb élelmiszerek fogyasztása közben ínyvérzéssel jár. A gingivitis rendkívül gyakori, Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy 80-90%-át érinti. Bár a fogínygyulladás tünetei enyhíthetőek szájvíz használatával, ennek ellenére érdemes felkeresni a szakorvost, mert valószínűleg fogkőeltávolításra lesz szükség.

Duzzadt, vörös, fájdalmas fogíny, szájszag

A súlyosabb fogínygyulladás tünete lehet a duzzadt, vörös, akár fájdalmas fogíny közvetlenül a fog és az íny találkozásánál. Akár kellemetlen leheletet is tapasztalhat a beteg, amely a baktériumok bomlástermékeinek köszönhető.

A fogíny visszahúzódása és elválása a fogaktól

Ahogy a fogíny elválik a fogtól, beindul az úgynevezett tasakképződés. Megfigyelhető az is, hogy a fog mintha megnyúlna, meghosszabbodna, ami már az íny visszahúzódását jelzi. Ezen kívül fokozott hideg-meleg érzékenység is tapasztalható.

Meglazult, helyükről elmozdult fogak

A betegség súlyosbodására utal, ha a fogak között rések alakulnak ki, vagy elkezdenek meglazulni, mozogni. Ebben az állapotban már komolyabb orvosi beavatkozásra van szükség a betegség megállítása és fogak elvesztésének megakadályozásának érdekében.

A fogágybetegség okai és hajlamosító tényezői

• Rossz szájhigiéné
• Fogkövesedés, ellátatlan fogszuvasodás, hibás tömés vagy fogpótlás
• Hiányzó fogak, a többi fog túlterheltsége
• Szabálytalan, összetorlódott fogak
• Dohányzás: a szájüregbe jutó mérgező anyagok miatt romlik a vérellátás, és az immunrendszerre is negatív hatással van
• Olyan örökletes tényezők, amelyek az immunrendszer csökkent működését okozzák
• Bizonyos betegségek: cukorbetegség, csontritkulás
• Várandósság: a kismamák fokozottabb veszélynek van kitéve, erről bővebben ebben a cikkben írtunk
• Nem megfelelő, hiányos táplálkozás, vitaminhiány
• Immunszupresszáns gyógyszerek szedése (pl. Epilepszia elleni, vagy vérnyomáscsökkentő gyógyszerek)
• Túlzott alkoholfogyasztás
• Stressz

A fogágybetegség kezelése

A kezelés menete attól függ, mennyire előrehaladott állapotban van a betegség. A kezelési terv meghatározása előtt fontos a pontos diagnózis, amelyet a manuális fogorvosi vizsgálaton kívül modern képalkotó technológiák segítségével (például panorámaröntgen) végeznek. Mivel a fogágybetegség nagyon összetett megbetegedés, a kezeléséhez erre szakosodott fogorvosra van szükség. Az Uniklinik parodontológus szakorvosai modern berendezésekkel, nagy rutinnal és felkészültséggel kezelik a fogágybetegséget annak minden fázisában.

fogínytasak kezelése házilag nem lehetséges, minden esetben a fogász szakorvos végzi

A megfelelő szájhigiéné visszaállítása

Első lépésben a fogak professzionális tisztítása történik. A fogkőeltávolítás során mind az íny feletti és az íny alatti fogkőt el kell távolítani. Ezután következik a fogak polírozása. Azt is szükséges megállapítani, hogy nincs-e olyan kiálló korona, tömés amely ingerelheti az ínyt, és meg kell vizsgálni az esetleges fogpótlásokat is. Enyhe esetben már ez is elegendő lehet a betegség megállításához és a gyulladás kezeléséhez.

Az ínytasakok tisztítása zárt kürettálással

Amennyiben még nem alakultak ki nagyon mély tasakok, akkor a fogorvosi kezelés során a fogorvos helyi érzéstelenítéssel megtisztítja az íny alatti részeket a fogkőtől, baktériumoktól és eltávolítja az elhalt szöveteket. Körülbelül 2-3 hónapos gyógyulási idővel kell számolni, de ezen a ponton a folyamat még 100%-ban visszafordítható.

Műtéti, nyílt kürettázs

Mélyebb tasakok esetén már szájsebészeti beavatkozásra van szükség. Ilyenkor a fogorvos feltárja területet, az fogínyt leválasztja a foggyökérről és így végzi el a tisztítást.

Fogínyátültetés

A fogíny rekonstrukciója a szájpadlásból vett szövetek átültetésével történik. Ebben az esetben a fogorvos valamilyen fogíny újraképződést serkentő gyógyszert is ír fel.

Csontpótlás műtéti úton

Ha a fogágybetegség már nagyon előrehaladott, csontpusztulás következik be. A csontpótlás egy magas szaktudást igénylő beavatkozás, amivel a csontpusztulás megállítható, és a mozgó fogak megmenthetőek. A csontpótlás során a beteg saját egészséges csontszövetét ültetik át egy transzplantációs megoldással, majd további csontképződést segítő anyagokat helyeznek be az érintett területre. Ezután a fogínyt visszahelyezik az eredeti állapotába. A csontosodás körülbelül fél évet vesz igénybe.

A fogágybetegség kezelése antibiotikummal

Az antibiotikumos kezelés kiegészítésként, akut esetekben alkalmazott. Az antibiotikum elpusztítja a kórokozó baktériumokat, és segíti a fogíny regenerálását. Hosszú távon nem alkalmazzák, mert a baktériumok rezisztenssé válhatnak.

Lehetséges-e a fogágybetegség kezelése házilag?

Aki a fentieket végigolvasta, bizonyára már rájött, hogy a fogágybetegség kezelése házilag nem lehetséges. Bár a fogínygyulladás tünetei enyhíthetőek antibakteriális szájvíz használatáva, de ez csak tüneti kezelés. A fogkő eltávolítása, a tasakok tisztítása már nem lehetséges otthon, ezért minél előbb szakorvoshoz kell fordulni.

A fogágybetegség megelőzése

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mekkora szerepet játszik a megelőzés a fogágybetegség kialakulásában a megelőzés. Hogyan lehet a fogágybetegséget megelőzni?

• Alapos fogtisztítás nem túl kemény sörtéjű fogkefével, naponta kétszer
• Legalább napi egyszeri fogselyemmel vagy fogköztisztító kefével végzett fogköz tisztítás
• Rendszeres fogászati kontroll
• Rendszeres fogkőeltávolítás, amelyet dentálhigiénikus vagy fogorvos szakorvos végez
• Dohányzás elhagyása vagy drasztikus csökkentése: a dohányzás a mérgező anyagok káros hatásán kívül elfedheti a tüneteket is, ezért rendkívül megnöveli a fogágybetegség súlyosbodásának veszélyét is
• Egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás: különösen a magas C-, D- és B3 vitamin tartalmú ételek fogyasztására kell odafigyelni

A Fogágybetegség kezelése az Unikliniknél

Az Uniklinéknél  a rutinos és képzett parodontológus szakorvosok segítenek a gyógyulásban a betegség bármelyik fázisában. A rendelőkben a legmodernebb technológiákat használják, és akár a legbonyolultabb ambuláns szájsebészeti műtétek is helyben végezhetőek. Ezen kívül az otthoni fogápolás helyes elsajátításában is segítenek, hogy a gyógyulás minél gyorsabb és eredményesebb legyen.