A fogászati érzéstelenítés fajtái
Sok páciensünk kérdezi, hogy mennyire fog fájni egy adott kezelés. Az emberek fejében sajnos még mindig az a kép él, hogy a fogorvosi beavatkozások fájdalmasak. A modern érzéstelenítési módszereknek hála már közel sem ez a helyzet. Mit érdemes tudni a korszerű fogászati érzéstelenítésről? Blogposztunkból megtudhatja!
A fogászati érzéstelenítés két fő típusa
Alapvetően két fő kategóriát különíthetünk el. Az első az esetek nagy részében alkalmazott helyi érzéstelenítés. A helyi érzéstelenítés során csak a beavatkozás helyén „kapcsoljuk ki” a fájdalomérzetért felelős érzékelő idegeket. Fontos tudni, hogy a nyomásérzékelés továbbra is megmarad, csak a fájdalomérzet szűnik meg. A másik nagy kategória az általános érzéstelenítés, ismertebb nevén az altatás, vagy narkózis. Altatásra csak ritkán, kifejezetten hosszú és bonyolult szájsebészeti beavatkozásnál van szükség.
A helyi érzéstelenítés
A helyi érzéstelenítés azt a célt szolgálja, hogy kezelés közben kiiktassuk az adott terület fájdalomérzékelését. Bár bizonyos esetekben, például fogkőleszedéskor nincs rá szükség, a fogászati beavatkozások jó része helyi érzéstelenítéssel történik.
A helyi érzéstelenítés típusai
A nyálkahártya érzéstelenítése. A nyálkahártya érzéstelenítésére azért van szükség, hogy ne fájjon az érzékeny ínybe adott injekció. Ez a fogíny felszínére felvitt géllel vagy spray-vel történik, szükség esetén.
Terminális érzéstelenítés. A terminális érzéstelenítést általában a felső fogsor fogai esetén használjuk. Célja, hogy az adott fogat, fogakat körülvevő kis területen megszűnjön a fájdalomérzet. A felső állcsont lazább, átjárhatóbb csontszerkezete lehetővé teszi, hogy a hatóanyag könnyen eljusson a célterületre. Előnye, hogy nem zsibbad el az egész állcsont.
Vezetéses érzéstelenítés. A vezetéses érzéstelenítést az alsó állkapocs fogai esetén használjuk. Az alsó állcsont csontszerkezete ugyanis tömöttebb. Így nem lehetséges a terminális érzéstelenítés alkalmazása, mert az oldat hatóanyaga nem biztos, hogy eljutna a célterületre. Így az érzéstelenítőt közvetlenül a fogakat beidegző érző idegekhez kell beadni. Mivel ezek az idegek egy nagyobb terület beidegzéséért felelősek, általában az állkapocs és az arc egy jó része elzsibbad.
Az altatás
A másik nagy kategória az általános érzéstelenítés vagy altatás. Általában hosszadalmas szájsebészeti beavatkozásokhoz használják. Ilyen például a csontpótló beavatkozások, ahol szájon belül vagy szájon kívülről veszünk saját csontot. Vagy a nagy kiterjedésű állcsontciszták műtéti eltávolítása, idegáthelyezés. Az összes, bonyolultabban eltávolítható bölcsességfog egyidejű kiműtésekor is sor kerülhet altatásra. Az altatásos műtétekhez szükség van még aneszteziológus szakorvosra, aki az altatást végzi, illetve folyamatosan monitorozza a beteg állapotát. A páciensnek a beavatkozás után pár órát még bent kell maradnia, egészen addig, amíg teljesen fel nem ébred.
Az altatás előtt alapos orvosi vizsgálatokra van szükség, például rutin vérképre, mellkasröntgenre és EKG-ra. Ez azért fontos, hogy az altatást végző orvos tudja, hogy milyen a páciens általános állapota. Az altatás előtt 7-8 órával nem szabad enni.
A helyi érzéstelenítés hatóanyagai
Mivel az altatás ritkábban fordul elő, most csak a helyi érzéstelenítéshez használt hatóanyagokra térünk ki.
Lidocain. A lidocain és származékai a leggyakrabban használt fogászati érzéstelenítők. A felületi érzéstelenítésnél 5%-os koncentrációjú gélt, illetve 10%-os lidocaintartalmú spray-t használnak. A terminális érzéstelenítéshez használt injekciókban pedig általában 2%-os oldat van.
A lidocainnál fontos megemlíteni, hogy a terhesség első 3 hónapjában nem ajánlott. Ennek az az oka, hogy a lidocain képes átjutni a méhlepényen, és bekerülni a magzat szervezetébe.
Articain. Az articain erősebb, mint a lidocain. Képes átjutni a sűrűbb csontszöveteken is, ezért vezetéses érzéstelenítésre is alkalmas.
Ultracain D S Forte. Ez az érzéstelenítő várandós kismamák számára is alkalmazható.
A fogászati érzéstelenítés menete
-
Fogorvosi konzultáció
A fogorvosnak meg kell győződnie arról, hogy a kezelés nem okoz kárt a páciensben. Ezért az érzéstelenítés előtt át kell beszélniük, milyen egészségügyi problémák állnak fenn. Így például, bármilyen gyógyszerérzékenysége van a páciensnek, nagyon fontos, hogy a kezelőorvos tudjon erről.
2. A nyálkahártya felületi érzéstelenítése
A nyálkahártya felületi érzéstelenítése géllel vagy opcionálisan spray-vel történik.
3. Az érzéstelenítő injekció beadása
Az injekció beadásával kikapcsoljuk a fájdalomérzetet a beavatkozás helyén.
A fogászati érzéstelenítés időtartama
A fogászati érzéstelenítés általában pár perc, maximum negyedóra alatt elkezdi kifejteni a hatását, és kialakul a fájdalommentesség. Az injekció általában 2,5-3 óráig hat. Amíg tart a zsibbadás, fontos, hogy ne együnk, mert könnyen ráharaphatunk a nyelvünkre vagy az arcunk belső (pofai) felületére.
A fogászati érzéstelenítés mellékhatásai
Az érzéstelenítés normális esetben semmilyen mellékhatással nem jár. A ritka mellékhatások közül talán a kiterjedt, hosszabb ideig fennálló zsibbadás a leggyakoribb, de ez is elmúlik egy idő után.Az érszűkítőként az érzéstelenítőben lévő adrenalin miatt szívdobogás-érzés kialakulhat.
