Mélyharapás okai, következményei és kezelése

Mi a mélyharapás?

A mélyharapás az egyik leggyakoribb harapási rendellenesség, ami a többi tünet mellett szabad szemmel is jól látható esztétikai problémát is okozhat. De mik is azok a harapási rendellenességek? A harapási rendellenességek során az alsó és a felső fogsor illeszkedése eltér a normális illeszkedéstől. A normális illeszkedést fogorvosi nyelven normoklúziónak nevezzük. Ilyenkor nyugalmi állapotban a felső fogsor metszőfogai 1,5-2 mm-t fednek az alsó fogsor frontfogaiból. Ha a fogsorunk ettől eltérően illeszkedik, harapási rendellenességről beszélünk.

A leggyakoribb harapási rendellenességek:

• mélyharapás
• fogtorlódás
• nyitott harapás
• keresztharapás
• foghézag/diasthema
• pókharapás
• a középvonal eltolódása
• buldogharapás

A mélyharapás az az eset, amikor a felső metszőfogak 2 mm-nél többet takarnak az alsó fogsorból.

A mélyharapás okai

A mélyharapás lehet örökölt és szerzett. Amennyiben az örökölt típusról van szó, már a gyerekkorban, a tejfogaknál megfigyelhető. Ha a fogváltás, azaz a maradandó fogak megjelenése után tűnik fel, szerzett mélyharapásról beszélünk.  Előfordul, hogy az örökölt tényezők mellett a szerzett típusért felelőssé tehető okok együtt vezetnek a rendellenességhez. Ebben az esetben a kis- és nagyőrlőfogak károsodhatnak, kophatnak.

A fogváltásnál fontos odafigyelni. Miért is? A mélyharapás könnyen kialakulhat, ha hiányoznak bizonyos fogak vagy fogcsoportok. A fogváltás során ez természetesen is fennáll. A megmaradt fogak ilyenkor bedőlve próbálják ellensúlyozni a foghézagot, így megjelenhet a mélyharapás.

A mélyharapás következményei és tünetei

A mélyharapás nem csak esztétikai probléma. A következmények és tünetek a rendellenesség súlyosságától függően jelentkeznek. Az alábbiakban felsoroltuk a legjellemzőbbeket:

• A rágófelületek kopása, károsodása: az őrlőfogakat érinti (örökölt és szerzett faktorok együtt vezetnek hozzá)
• Az íny irritációja,  gyulladása: súlyos mélyharapás esetén az alsó fogsor ingerli, irritálja a felső fogsor ínyét
• A rágóizmok hatékonyságának csökkenése: elégtelen rágási funkció alakulhat ki
• A rágóízületek túlterhelődése, károsodása: fájdalom, elégtelen rágási funkció
• Beszédzavar: a rendellenesség előrehaladott szakaszában fordulhat elő
• A szájzugok beesnek, befordulnak: esztétikai és higiéniai probléma. A szájzugok kitettebbek a különféle pl. gombás fertőzéseknek

A mélyharapás kezelési lehetőségei

A harapási rendellenességek, így a mélyharapás kezelése is időbe telik. Ezért fontos időben elmenni fogorvoshoz. Annál is inkább, mert kezeletlenül visszafordíthatatlan károsodás keletkezhet a szájüregben.

A mélyharapást általában fogszabályozási eljárásokkal kezelik. A leggyakoribb ezek közül a harapásemelő sánc. Ez egy fehér vagy fogszínű eszköz, ami megakadályozza az alsó és a felső fogsor érintkezését. A metsző- és szemfogak szájpadlás felőli oldalára helyezik fel.

Néhány napig beszédhibákat és rágási nehézségeket okozhat, de utána már nem zavarja a pácienseket.

A harapásemelő sín egyenletesen oszlatja el a rágás közben megjelenő erőhatásokat. Ez egy személyre szabott, kivehető, patkó formájú sín, amely követi a fogsor vonalát. Előnye, hogy megakadályozza a rágóizmok, illetve az állkapocsízületek túlherhelődését.

A mélyharapás kezelése protetikai úton is lehetséges. Arról van szó, hogy a betéteket, koronákat vagy hidakat pár milliméterrel magasabbra tervezzük. Ezt hívják harapásemelésnek. A harapásemelésnél nagyon lényeges, hogy figyelembe kell venni az állkapocsízület terhelhetőségét!

Ritka esetekben szájsebészeti eljárásokra is szükség lehet (állkapocsműtét). Az állkapocsműtétekre csak nagyon súlyos esetekben kerül sor.