Mivel lehet fogat ragasztani?
A legtöbben tisztában vannak vele, hogy a modern fogászat arzenáljában mennyiféle fogpótlás található. Fogkoronák, hidak, héjak, onlay és inlay… Felmerül a kérdés, hogy milyen ragasztóanyaggal lehet megbízhatóan rögzíteni ezeket a fogműveket? Cikkünkben pontosan erre a kérdésre adunk választ!
Mit ragasztunk a fogászatban?
Mind az ideiglenes, mind az állandó fogpótlást a legtöbb esetben ragasztjuk. Természetesen itt nem a hétköznapokból ismert ragasztószalagra vagy átlátszó folyadékra kell gondolni, hanem komoly igénybevételre tervezett anyagokra. De milyen esetekben is használunk fogászati ragasztóanyagot?
Korona ragasztása
A korona egy rögzített fogpótlás, amelyet a meglévő fogrészre, foggyökérre rögzítenek. Lényegében a hiányzó, sérült vagy szuvas koronai részt pótoljuk mesterségesen.
Fogászati híd ragasztása
Híd esetén a foghiányt úgy pótoljuk, hogy a pótlandó fog két “szomszédjához” rögzítjük a fogpótlást egy sínszerű híd segítségével.
Miből készülnek a korona- és hídpótlások?
A korona- és hídpótlások többféle anyagból is készülhetnek:
- Fémkerámia / fémre égetett speciális kerámia
- Cirkon-kerámia / cirkónium-oxidra égetett porcelán
- Préskerámia
Porcelán héj ragasztása
A porcelán héj egy esztétikus korrekciós eljárás. Akár a metszőfogak sérülését, akár színbeli eltérésüket kell korrigálni, 0,5-1 mm foganyag eltávolítása után egy porcelán héj felhelyezésével szép végeredményt kaphatunk.
Onlay és inlay betétek ragasztása
Az onlay és inlay lényegében modern, egyben elkészített és személyre szabott tömések. Szuvas őrlőfogak helyreállítására használják őket.
Mivel lehet fogat ragasztani? A fogászati cementek
Miután áttekintettük a fogászati “ragasztók” főbb alkalmazási területeit, térjünk rá magukra az anyagokra. A fogműveket általában fogászati ragasztó cementtel rögzítik. Ezek az anyagok hosszú távú használatra lettek tervezve. Lényegében alig oldódnak, kopásállóak, és hosszú évekig megfelelő rögzítést biztosítanak.
A köznyelven fog ragasztó cementnek nevezett adhezív cementek általában műgyanta alapúak, és megszilárdulásuk tekintetében három csoportba sorolhatók:
- Önkötő cement / self-curing cement: a ragasztócement nem igényel UV- fényt. Kék színtartományba eső nagy energiájú fényt érdemes használni a polimerizáció gyorsítására. Így az anyag pár perc alatt megköt, azonban végleges szilárdságát nem éri el ennyi idő alatt. Ehhez nagyjából egy napra van szükség. A megfelelő megkötéshez a fogpótlás felhelyezése utáni két órában nem ajánlott enni, a ragadós vagy kemény ételek fogyasztását pedig egy napig kerüljük.
- Fényre kötő cement / light-curing cement: A fényre kötő cement megkötéséhez a polimerizációs lámpa fényére van szükség. Előnyük, hogy azonnal elérik teljes szilárdságukat, de még így is igényelnek némi óvatosságot a beavatkozás után.
- Kettős kötésű cement / dual-curing cement: A kettős kötésű cementek nagyon hasonlítanak az önkötő cementekhez, viszont polimerizációs lámpa segítségével gyorsítható a kémiai reakció, amely a kötés kialakulásához vezet. Ebben az esetben is indokolt az óvatosság.
Erre érdemes odafigyelni a fogpótlásoknál
A mai modern fogpótlások mind esztétikumban, mind funkcióban teljes értékű megoldást jelenthetnek a foghiányokra. Azonban sokan azt gondolják: “végre megcsináltattam a fogamat, nem is volt olcsó, most már végre nem kell vele foglalkoznom”. Ez sajnos nem igaz. Bár tartós konstrukciókról beszélünk, az illeszkedési/ragasztási felületeknél, széleknél könnyen kialakulhat fogszuvasodás. Nagyon fontos a megfelelő szájhigiénia fenntartása, a napi kétszeri alapos fogmosás, illetve fogköztisztítás, és félévente keressük fel fogorvosunkat kontrollra! Így időben kiderül, ha valami gond van, és hosszú távon kiszolgálhat minket a nem filléres összegből elkészült fogpótlás.
