Amit a nyálmirigy gyulladásról tudni érdemes

Mi az a nyálmirigygyulladás?

A nyálmirigyek fontos szerepet játszanak az emésztésben. A szájüregben három pár nagy nyálmirigy található: a nyelv alatti mirigyek, az állkapocs alatti mirigyek és a fültőmirigyek. Ezeken kívül még több apró nyálmirigy is található a szájban. Ezek a mirigyek termelik a nyálat, ami több fontos funkciót is betölt. Egyfelől megkönnyíti a nyelést, mert a mucin nevű anyaggal síkosítja a falatokat. A nyál enzimeket is tartalmaz, amelyek elkezdik a táplálék emésztését. Végül pedig tisztítja a szájüreget, mivel „lemossa” az ételmaradékokat és a baktériumokat. 

Amikor ezek a mirigyek valamiért begyulladnak, nyálmirigygyulladásról beszélünk. 

A nyálmirigygyulladás okai

1. Bakteriális fertőzés

A nyálmirigygyulladás leggyakrabban bakteriális fertőzés következménye. Ezek a baktériumok sokszor felső légúti fertőzésekkel kerülnek a szervezetbe, és utána jutnak be a nyálmirigyekbe. A gyulladás átterjedhet a fogakról is. Amennyiben van gyulladt fogunk, esetleg fogínygyulladásban szenvedünk, ezek a kórokozók idővel bejuthatnak a nyálmirigyekbe, és ott is problémákat okozhatnak.

2. Vírusos fertőzés

A vírusos fertőzés esetén szintén egy kórokozó, egy vírus a felelős. Ebben az esetben is előfordul, hogy egy felső légúti megbetegedés „húzódik át” a nyálmirigyekre. Külön ki kell emelni a mumpszot, azaz a járványos fültőmirigygyulladást, amelyet a mumpszvírus okoz. Szerencsére erre a betegségre ma már van kötelező védőoltás, így nem túl gyakori.

3. Nyálkő

Vesekőről már mindenki hallott, na de a nyálkőről? Pedig ez is létezik, és komoly gondokat okozhat. Teljesen még ma sem vagyunk benne biztosak, mi váltja ki. De hogyan képződik? A nyálmirigyben mikroorganizmusok, idegentestek, mikrokristályok vagy egyéb szerves anyagok egy úgynevezett magot képeznek. Adott kémhatás és koncentráció mellett a nyálban található kalcium-sók (pl. kalcium-foszfát, kalcium-hidrogén-karbonát) kiválhatnak erre a szerves magra. Így keletkezik a nyálkő, ami aztán eldugaszolja a mirigy kivezető nyílását, és gyulladást okozhat.

4. Autoimmun betegségek

A gyulladások egy része mögött autoimmun betegségek állnak. Az autoimmun betegségeket az jellemzi, hogy a szervezet a saját szöveteit ismeri fel ellenségként, és megtámadja őket. A Sjögren-szindróma során például az immunrendszer a nedvességképző mirigyeket támadja meg. Ez a ritka betegség a nyálmirigyek mellett a könnymirigyeket is érinti. Általában változókorú nőknél fordul elő.

5. Ciszták

A ciszták apró, folyadékkal töltött hólyagok. Akkor alakulnak ki, amikor a szájüreg megsérül, és begyullad a környező terület. A nyálkövekhez hasonlóan a ciszták is képesek eltömíteni a nyálmirigyek kivezető nyílásait. Ennek következményeképpen gyulladás alakulhat ki.

6. Daganatos megbetegedések

A daganatok, például a Warthin-tumor vagy a pleomorph adenoma, szintén kiválthatnak gyulladást. A legtöbb esetben egy fültőmirigyben kialakult daganat vezet a nyálmirigyek gyulladásához. Ezek szinte mindig  jóindulatú elváltozások, amelyek könnyen kezelhetők, ha időben észreveszik őket. A rosszindulatú daganatok szerencsére ritkábban fordulnak elő, és legtöbbször a kisebb nyálmirigyeken alakulnak ki.

A nyálmirigygyulladás tünetei

• rossz szájíz
• duzzadt nyálmirigyek
• szájszárazság
• fájdalom az arcban / szájban
• a nyak vagy az arc megduzzad
• láz
• levertség
• gennyes váladékozás
• fájdalom rágás közben

A nyálmirigygyulladás kezelése

A nyálmirigygyulladás kezelése a diagnózissal kezdődik. Ehhez természetesen fel kell keresni egy fogorvosi rendelőt. Ha megvan a diagnózis, következhet a kezelés. Attól függően, mi váltotta ki a gyulladást, az alábbi kezelési módszerek jöhetnek szóba.

Bakteriális fertőzés: antibiotikumos kezelés.

Nyálkő vagy ciszta: szájsebészeti beavatkozásra lehet szükség. A kisebb nyálköveket ki lehet masszírozni, vagy egy apró metszéssel kivehetők. A nagyobb nyálköveknél lehet, hogy endoszkópos kezelésre lesz szükség. 

Daganat: a daganatok kezelése az onkológia hatáskörébe tartozik. Ha van rá lehetőség, a sebészeti eltávolítás a legegyszerűbb út. Rosszindulatú daganatoknál viszont időnként csak a kemoterápia és a sugárkezelés jöhet szóba.

Autoimmun betegség: az autoimmun betegségeket immunszupresszív szerekkel lehet kezelni. Ezek hátránya, hogy az egész immunrendszert legyengítik. A Sjögren-szindrómánál a mirigyeket érintő tüneteket kell még kezelni. A száj és a szem szárazságának kezeléséhez nagy segítséget jelent például a nyálpótló folyadék és a műkönny.