A fogorvos válaszol

Tisztelt Doktor úr/nő! Köszönöm a válaszukat. 1. Az alábbi probléma kapcsán még az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben mely tömőanyag ajánlott? Ha jól tudom az amalgámnál jelenleg nem létezik tartósabb, viszont a fogat elszínezi. Manapság már valóban nem használnak ilyet? A fényre kötő kompozit anyagok viszont sokkal rövidebb élettartamúak, ami nem túl jó hír, ráadásul későbbi javítás kapcsán több saját foganyag tűnhet el, mivel kémiai kötés jön létre és színben is nehezebb megkülönböztetni?! Milyen a kopásállóságuk a mai kompozit fényre kötő anyagokna?! Melyiknél nagyobb az alászuvasodás esélye? „Legutóbb röntgen során a jobb felső 5 és 6-os között lyukatt véltek felfedzni a két fog találkozásánál a legnagyobb sajnálatomra, holott naponta 3x mosom a fogam, használok fogselymet és szájzuhanyt is.A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben használható-e az ózon, vagy ez csak nagyon kicsi lyuk esetén megoldás? A fogorvos szerint tömni kell, de ahhoz viszont fúrni is, ami a szemmel láthatólag ép részt is eltávolítja. Nem tudom, hogy hagyjam-e fúratni és tömni, vagy inkább próbálkozzam az ózonkezeléssel, de ha jól tudom az után is kell tömni? Hogyan lehetséges betömni egy ilyen két fog közötti helyet, ha nem fúrják?” 2. Az alábbi eset kapcsán az a kérdésem, hogy vajon miért kellett eltávolítani annyi foganyagot, holott kívülről nem látszott semmi a fogon, csak a felszínén volt amalgám tömés? A fájás/frackió is a fog végén volt, ehhez képest a fog első felének belső oldalfala eltűnt. Ez eléggé elszomorított, mert én arra számítottam, hogy csak az amalgám cseréje történik meg..”Másrészt 2.5 hete egy kb. 18 éve amalgámmal tömött fogam (jobb alsó 6) vált rendkívül érzékennyé, főleg hidegre egy bizonyos ponton és ráharapva is. A fájdalom kezdett állandóvá válni. A fogorvos megröntgenezte és azt mondta, hogy egy frakció van benne a hátsó felében. Kiszedte az amalgám tömést és fényre kötő anyaggal pótolta. Sajnos legnagyobb megdöbbenésemre a fog kb. 1/4 is eltűnt (az első felének egyik oldalfala), holott kívülről semmi nem látszott,csak a felszíni tömés (sajnos én nem láttam, hogy mennyit kellett valóban eltávolítani, csak a végeredményt). Azt mondta, hogy a fog felszínén lévő tömés alatt Karies volt. Szóval a tömés elkészült, a fog már nem fáj, rágásnál sem, de erősebb harapásnál egy bizonyos részen érzékeny. Ezt a fog hátsó felének belső élénél érzem,holott a frakciót a másik szélén mutatta az orvos. Mit tehetek? Várjak, hátha elmúlik? Lehet, hogy magas a tömés? A gyökérkezelést szeretném mindenképp elkerülni.”

Válasz

A ma alkalmazott minimálinvazív technikának köszönhetően jóval kevesebb ép foganyag feláldozásával lehet a tömésekete elkészíteni, mint korábban. Ugyanakkor ez a technika alkalmazásakor csak a fény hatására a foganyaghoz kötő tömőanyagokat lehet használni. Mivel a cél minél több ép foganyag megőrzése, ezért jelentősen háttérbe szorult az amalgám használata.

A legmodernebb fényrekötő, kompozit tömőanyagok kopásállósága szinte megegyizik a foganyag kopásállóságával.

Az alászuvasodás kialakulását nem annyira a tömőanyag fajtája, mint inkább a tömés elkészítésének technikája, annak precizítása befolyásolja.

A töméscserére több okból kerülhet sor: esztétikai okok, az amalgámtömés eltörése, alászuvasodás…. Az utóbbi esetben nemcsak az amalgámtömést, hanem teljes kiterjedésében a szuvasodást is kell távolítani. Az alászuvasodás mértéke pontosan nem ítélhető meg a fogon kívűlről, mivel a dentinben jóval gyorsabban terjed, mint a felszínen levő zománcban. Így fordulhat elő, hogy kívűlről kicsinek látszó lyukból a tömés elkészítése előtt egy nagy méretű kavitás keletkezik.