Gyakori kérdések

Vissza a kezelések listájához /

A fogágy betegségei és kezelései (parodontológia)

A parodontológia egészen fiatal tudományág. Régebben ugyanis sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a fogágy megbetegedései (például az ínygyulladás) nem orvosolhatók, ám ma már sok mindent bevethetünk a gyógyítás, de elsősorban a megelőzés érdekében.

Mi a parodontológia?

A parodontológia a fogágy megbetegedéseivel, kezelésével és megelőzésével foglalkozó szakterület a fogorvosláson belül.
A fogágy a fogakat körülvevő szövetekből áll. Részei a fogíny, a foggyökér felszínét borító cement, a fogat körülvevő csont, valamint a parodontális rostok.

Mik a fogágybetegség következményei?

A gyulladt szövetek legkellemetlenebb következménye a foglazulás és a fog kiesése.

Meggyógyulnak-e a maguktól a fogágy betegségei?

A fogágybetegségek nem múlnak el maguktól, sőt, idővel a tünetek és a velük járó problémák súlyosbodnak.

Megelőzhetők-e a fogágybetegségek?

Igen! Helyes fogápolással és rendszeres fogorvosi kontrollal a fogágybetegségek megelőzhetők. A legtöbb esetben visszafordíthatatlan csontszövet-károsodások gyakorlatilag egyetlen biztos ellenszere a megelőzés.

Mik a fogágybetegség tünetei?

A fogágy megbetegedései eleinte nem mutatkoznak meg kifejezett tünetekben. Megtévesztő lehet, hogy nagyon sokáig nem lép fel fájdalom. Amikor az íny duzzanata már számottevő, érzékennyé válik, színe sötétpirosra vált, fogmosáskor vérzést tapasztal, vagy amikor az íny elkezd visszahúzódni – az emberek ezt sokszor ezt úgy érzékelik, hogy „megnő” a foguk -, és a fogak kilazulnak, a fogágybetegség már előrehaladott stádiumban van.

Hogyan alakul ki az ínygyulladás vagy más fogágybetegség?

A helytelen fogápolás miatt a fogakon levő lepedékben gyulladást okozó baktériumok telepednek meg. Ha ezt a lepedéket nem távolítja el a fogmosás során, a lepedék (plakk) elmeszesedik, fogkő alakul ki, amely szintén ideális táptalaja a gyulladást okozó baktériumoknak. Idővel a gyulladás már nemcsak az ínyt, hanem a fogakat körülvevő csontokra, rostokra is tovaterjed. Ekkor már fogágygyulladásról beszélhetünk.

A fogágybetegséget a fogápolási szokások mellett számos egyéb tényező is befolyásolja, mint például a dohányzás, genetikai hajlam, bizonyos gyógyszerek, általános betegségek, terhesség.

Mit tegyen, ha azt észleli, hogy vérzik az ínye?

Ha fogmosás közben vérzést tapasztal, forduljon mielőbb parodontológushoz! Az íny vérzése nem ártatlan tünet, hanem az íny megbetegedését jelzi. Magától nem fog elmúlni!

Ki érintett a fogágybetegségben?

A fogágybetegség rendkívül elterjedt Magyarországon. Egyes felmérések szerint a felnőtt lakosság akár 90%-a is érintett lehet, vagyis 10 emberből csak egynek teljesen egészséges a fogágya. Ez nagyon elkeserítő szám! A jó hír viszont az, hogy az egyik leggyakoribb fogágybetegség, az ínygyulladás – a súlyos stádiumot kivéve – nagyon sikeresen gyógyítható és visszafordítható. Sajnos ugyanez nem mondható el a csontszövet megbetegedéseiről, bár bizonyos sikereket itt is el lehet érni.

Hogyan kezelhetők a fogágybetegségek?

Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy a kezelés öt nagy fázisra osztható. Nem minden esetben szükséges minden lépést elvégeznünk, azt mindig az adott kórkép határozza meg. Így például nem mindig van szükség sebészeti beavatkozásra vagy fogpótlások cseréjére.

  1. Első lépésként ultrahangos készülék segítségével eltávolítjuk az íny feletti fogkövet. Ezután a pácienssel közösen egy hatékony otthoni szájápolási rutint beszélünk meg. Ezt a fázist legtöbbször a dentálhigiénikus végzi.
  2. Ezután az íny alatti fogkő eltávolítása következik, általában helyi érzéstelenítésben. Előfordulhat, hogy 2-4 alkalom is szükséges a fogkő maradéktalan eltüntetéséhez. Ennek során kézi műszerekkel történik a tisztítás és a foggyökér felszínének lesimítása.
    Ebben a fázisban azokat a fogpótlásokat, valamint töméseket is eltávolítjuk vagy ideiglenesen korrigáljuk, amelyek formájuk és széli zárásuk miatt nem tisztíthatóak megfelelően. Ezt a lépést a fogorvos végzi. Ínygyulladás esetén legtöbbször a kezelés eddig a pontig tart, és a továbbiakban csak fenntartó kezelés szükséges. A dentálhigiénikus meghatározott időközönként ellenőrzi a fogmosási technikát, és ha szükséges, megfelelő tanácsokkal látja el a pácienst.
  3. Amikor kialakul egy egyensúlyi állapot, megkezdődhet az elpusztult szövetek helyreállítása. Erre jellemzően fogágygyulladás esetén kerül sor, de előfordul, hogy ínygyulladást követően is szükség van rá. Megfelelő műtéti eljárással igen jó eredményt érhetünk el a szövetek gyógyulásában.
  4. A negyedik lépésben a rágófunkció és esztétika végleges helyreállítása a cél. Ezt megfelelő minőségű tömésekkel és fogpótlásokkal, valamint implantátumok segítségével érjük el. A célunk az, hogy amennyire lehetséges, az eredeti állapotokat állítsuk vissza.
  5. Az utolsó fázisban nincs más feladat, mint ezt az állapotot fenntartani. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a páciens otthoni szájápolási rutinja megfelelő legyen, és rendszeresen – többnyire negyedévenként – fogászati kontrollra járjon. Így a betegség kiújulása esetén időben be tudunk avatkozni, megakadályozva a további szövetpusztulást.