A fogtályog okai, tünetei, következményei és kezelése
A fog gennyes gyulladása (köznyelvben fogtályog), illetve az ennek nyomán létrejövő gennygóc igen fájdalmas lehet, és ha nem fordulunk vele idejében orvoshoz, súlyos következményei lehetnek.
Mitől alakul ki a fogtályog?
A fogtályog a fog gennyes gyulladása, illetve az ennek következtében kialakuló gennyes góc. Egyrészt egy szuvas, rossz fog gyökércsúcsán tályog alakulhat ki ezt nevezzük periapikális tályognak. Illetve a tartószövetekből kiindulva parodontalis tályog fejlődhet ki.
Tályog létrejöhet sérülés következtében, ha leválik, letörik a fogból egy darab, vagy ha egy tömött fogban a tömés meglazul. Ekkor a baktériumok bejutnak a fog addig védett, elzárt belsejébe. Először a fogbél erekkel és idegekkel átszőtt, érzékeny szövetei fertőződnek meg. Végül a fertőzés eljut a foggyökérig. Itt tovább szaporodnak, foggyökérgyulladás alakul ki, miközben az elpusztuló fehérvérsejtekből, szövetekből és baktériumokból genny képződik. A tályog tehát egy gennyel teli üreg, vagyis az elpusztult fehérvérsejtek, szöveti törmelékek és a baktériumok gyűjtőkamrája.
A tályogos fog kialakulásához vezethet:
- fogszuvasodás (amivel nem fordultak időben orvoshoz),
- a fog sérülése, repedése, törése,
- a fogtömés meglazulása,
- fogágybetegség talaján
A tályogos fog tünetei
- fogérzékenység,
- úgy érezzük, az egyik fogunk kiemelkedik a helyéről, mintha magasabb lenne a szokásosnál,
- heves, lüktető fájdalom,
- feszítő érzés az ínyen,
- gennyzacskó, vagyis egy kidudorodás figyelhető meg az ínyen,
- duzzadt nyirokcsomók,
- hőemelkedés vagy láz (ez a szervezet reakciója a fertőzésre),
- rossz közérzet, levertség,
- kellemetlen lehelet, rossz szájíz,
- az arc megduzzadása.
Egy vagy több tünet megjelenése esetén azonnal szükségessé válik a gennyes fog kezelése.
Mi történik, ha a fogtályog kifakad?
Előfordulhat, hogy a genny utat tör magának az ínyen kialakult duzzanatból. Ez a foggyökér körüli tályog esetén is megtörténhet, például olyankor, ha vékony a csont. Ekkor a genny áthatolhat a csonton, és a lágy részeken keresztül megtalálja az utat a szájüregbe. A tályog kivezető nyílását sipolynak vagy fisztulának nevezzük (innen ered a fisztulás fog kifejezés).
A tályog kifakadása, a gennygóc kiürülése enyhülést hozhat: a fájdalom csökkenhet, akár teljesen meg is szűnhet, az arcon lévő duzzanat kisebb lesz, vagy eltűnik. Ez azonban csak átmeneti állapot, addig, amíg a tályogot nem kezelte szakorvos, a tünetek újra jelentkezni fognak.
A fogtályog kezelése
A tályog kezelése a kiindulási probléma kezelésével indul, így gyógyítjuk meg a beteg, gyulladásban lévő fogat. Ez lehet gyökérkezelés, gyökértöméscsere vagy gyökércsúcs-rezekció (a fog gyökércsúcsának levágása), parodontális kezelés vagy végső esetben foghúzás.
Műtéti eljárásra az akut fázisban kerül sor, ha a duzzanat fluktuál. A fogtályog eltávolítása, megszüntetése érdekében először érzéstelenítést alkalmazunk. Ezután apró bevágást ejtünk a gennyzacskón vagy tályogon, hogy a genny kiürülhessen belőle. Ekkor fertőtlenítő csíkot helyezünk a sebbe, melynek segítségével mesterségesen gátoljuk a sebzáródást, hogy a váladék ki tudjon ürülni. A fogorvos antibiotikumot vagy nem szteroid gyulladáscsökkentőt is felírhat, attól függően, mennyire előrehaladott a fertőzés.
Ha a gyulladás miatt pusztuló tartószövetek már nem képesek stabilan megtartani a fogat, azt sajnos ki kell húzni.
Ha a tályog spontán fakad ki, szokták javasolni a meleg, sós vizes öblögetést is. A tályog, a gennyes gyulladások (például a gennyes ínygyulladás) kezelése házilag azonban veszélyes játék. Ezért mindenképpen forduljon szakorvoshoz, és kövesse az ő tanácsait (amibe beletartozhat az otthoni öblölgetés is).
A fogtályog lehetséges következményei
Minden fogból kiinduló gyulladásnak lehetnek gyors lefolyású (akut) következményei, amikor fellobban a gyulladás, illetve lassan kialakuló, hosszú távú következményei (pl. gócbetegség).
Az elhanyagolt tályog szövődményei az alábbiak lehetnek:
- a fog elvesztése;
- több fog elvesztése (ha a gennyes góc okozta szövetpusztulás a szomszédos fogak körüli csont- és tartószöveteket is érinti);
- csontpusztulás a fog, fogak körül, illetve az elvesztett fogak helyén (ez a fogak megtartását, illetve a fogak pótlását nagyban megnehezítheti);
- mélyszöveti gyulladás, mely a szöveti membránokon keresztül akár mélyen a mellkas felé, illetve az agy felé is eljuthat (szepszis veszély);
- gócbetegségek kialakulása.
A fog körüli fertőzések gócként viselkedve a szervezet számos pontján okozhatnak megbetegedéseket, köztük veseproblémákat, szívbetegségeket, ízületi fájdalmakat stb. okozva. Látható, hogy a fog, illetve a fogíny tályoga azok közé a betegségek közé tartozik, amelyekkel feltétlen forduljunk orvoshoz.
A fogtályog megelőzése
A megelőzés két pillére a jó szájhigiénia és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés. Az előbbi érdekében naponta legalább kétszer mossunk fogat. Ne feledkezzünk meg a fogközök tisztításáról sem, fogselyemmel.
Emellett évente, vagy inkább félévente ellenőriztessük a fogainkat. Ez akkor is fontos, ha nincsen semmi panaszunk, ha pedig van, a legelső jelre keressük fel fogorvosunkat.
Tályog a szájban
Képek alapján sokszor könnyebb eldönteni, tályog van-e a szánkban, vagy sem – az orvos felkeresését azonban semmi esetre sem mulasszuk el!