A kezelésekről

Kérdések és válaszok a fogszabályozásról

kerdesek es valaszok a fogszabalyozasrol

Amikor fogszabályozásra kerül a sor, mindenkinek rengeteg kérdése szokott lenni. Ezért összegyűjtöttük a leggyakoribbakat, hogy képet kapjon arról, körülbelül mi várható a kezelés előtt, közben és utána. Fontos azonban észben tartania, hogy minden ember más. Nemcsak a fogsorunk, a személyiségünk is különbözik, és a kezelési tervnél az egyéni szempontokat is mérlegeli a szakorvos. Vagyis nincs két egyforma fogszabályozó kezelés! 


1, Milyen okból kerülhet sor fogszabályozásra?

Alapvetően három okból.

  1. Ha valaki szép szabályos fogakra vágyik keszekusza, torlódott vagy nagy hézagokkal tarkított fogsora helyett.
  2. Ha a rágási vagy harapási funkciók nem működnek megfelelően. Ilyen lehet például az erősen előredőlő fogsor, a keresztharapás vagy a nyitott harapás.
  3. Ha a fogak és az íny egészsége miatt van szükség fogszabályozásra. 

 

2, Mikor kerülhet sor a fogszabályozásra?

Sokszor nincs akadálya annak, hogy a megbeszélt módszert azonnal elkezdjék, vagy megtegyék az előkészületeket. Ám van, amikor nem lehet rögtön belevágni a kezelésbe. 

Ilyen eset lehet például az, amikor a fogszabályozás előtt még el kell végezni a fogak tisztítását (fogkő-eltávolítás), vannak lyukas fogak, amelyeket be kell tömni, gyökérkezelésre van szükség, esetleg helyhiány miatt el kell távolítani egy vagy több fogat. 

Gyerekeknél, kiskamaszoknál szempont lehet, hogy hány maradó foguk bújt ki. Noha a fogszabályozást néhány megmaradt tejfog esetén is el lehet kezdeni, a szakorvosok jobban szeretik, ha minél több maradó fog bújt már ki. 

Máskor épp fordítva: bizonyos harapási rendellenességeket minél korábban érdemes korrigálni, amikor az állkapocs fejlődése még gyors ütemű, mert ilyenkor sokkal jobb eredményt lehet elérni, mint amikor az állkapocs már elérte a végleges formáját és méretét. 

A válasz tehát az, hogy csak a kezelőorvos tudja megmondani, hogy Önnél vagy gyermekénél mikor célszerű elkezdeni a kezelést.


3, Át kell esnem speciális kezeléseken fogszabályozás előtt?

Olyan nincs, hogy „fogszabályozás előtti kezelés”, ám tény, hogy fogszabályozásracsak akkor kerülhet sor, ha a fogak tiszták, egészségesek.

Ez azt jelenti, hogy fogtisztításra (fogkőleszedésre) mindenképpen sor kerül, ha a fogakon elszíneződések, szennyeződések, fogkő található. A szuvasodó fogakat be kell tömni, a nem megfelelő vagy elöregedett töméseket vagy pótlásokat ki kell cserélni. Előfordulhat továbbá, hogy helyhiány miatt el kell távolítani egy vagy több fogat. 

Vagyis a válasz az, hogy legtöbbször sor kerül valamilyen kezelésre még a fogszabályozás előtt, ám egyénileg nagyon változó lehet, hogy kinél milyen beavatkozásra van szükség.

 

4, Mi fog történni első alkalommal?

Az első látogatás során a szakorvos először is felméri a fogak állapotát, vagyis szájvizsgálatot végez. Nagyon valószínű, hogy szüksége lesz röntgenfelvételekre is ahhoz, hogy el tudja dönteni, melyik kezelés lesz ideális. Ezért minden bizonnyal elküldi Önt röntgenlaborunkba, ahol szakavatott és tapasztalt röntgenasszisztenseink segítségével gyorsan megtörténik a felvétel vagy felvételek. Mivel a röntgenlabor a szomszédos kapuból nyílik, nem kell messzire mennie!

Röntgenlaborunk.jpg#asset:54675


A számítógépes összeköttetésnek köszönhetően ezek a felvételek már a fogszabályozó orvos gépén lesznek, mire visszaér a rendelőbe. 

Elképzelhető, hogy az orvos fotókat is fog készíteni a fogairól, hogy a kezelés során, amikor nyomon kíséri a fogszabályozás alakulását, össze tudja hasonlítani a fogsorát a kiindulási állapottal. 

Még az is meglehet, hogy már lenyomatvételre is sor kerül, vagyis egy puha, gyurmaszerű, gyorsan megkeményedő anyagot nyomnak a fogsorra. A fogsorlenyomat a fogtechnikai labor vagy a digitális rendszerek számára jelent hasznos információt.

Ha a fogorvos képet nyert fogai állapotáról, elmondja, milyen kezelést javasol. Elmagyarázza, mivel jár az a kezelés, mennyi ideig tart, milyen eredmények várhatók, mik az előnyei és hátrányai (ha vannak egyáltalán). Fontos, hogy mielőtt rábólintana a fogszabályozó orvos javaslatára, tegyen fel minden kérdést, ami eszébe jut. Ha valami aggasztja, ne tartsa magában! Jobb az elején tisztázni mindent, hogy elkerülje az esetleges félreértéseket.

 

5, Fájdalmas a kezelés?

A készülék felhelyezése és az aktiválások után 3-5 napig feszítő érzés jelentkezhet. Ha ez az érzés nem pusztán kellemetlen, hanem fájdalmas is, akkor nyugodtan beveheti a szokásos fájdalomcsillapítóját. 

Ha a készülék kidörzsöli az ajkakat vagy a száj nyálkahártyáját, érdemes vásárolni egy speciális viaszt, amelyet kifejezetten erre a célra fejlesztettek ki, és azzal betapasztani/blokkolni a készülék megfelelő részét. 

A belső fogívre rögzített fogszabályzókhoz éjszakai védősínt lehet használni, amely védi a nyelvet a sérülésektől.

 

6, Mi a fogszabályozás menete?

Az egyes kezelésekben sok eltérés lehet, de a tipikus lépések a következők.

Konzultáció és felvételek készítése

Az első alkalommal az a cél, hogy a kezelőorvos fel tudja állítani a kezelési tervet. Ehhez alapos szájüregi vizsgálat és különféle röntgen-, esetenként fogászati CT-felvétel szükséges (erről már volt szó). Felvételekre menet közben is szükség lehet, a kezelés végén pedig jellemzően még egy panorámaröntgen készül.

Ha megvan a kezelési terv, a kezelőorvos ismerteti Önnel, megbeszélik az egyes fázisokat, felteheti kérdéseit, megfogalmazhatja kételyeit, kívánságait.

 

Előzetes kezelések

Ahogy említettük, a készülék rögzítése előtt a fogakat elő kell készíteni. Gyakorlatilag mindig sor kerül egy professzionális fogtisztításra, hogy a fogakról minden lepedéket, szennyeződést, fogkövet eltávolítsunk. 

fogszabalyozas-elotti-kezelesek.jpg#asset:54676


De előfordulhat, hogy fogpótlásokra, esetleg foghúzásra is számítania kell. Ez már erősen függ az egyéni adottságoktól, a fogsor állapotától.

 

A készülék rögzítése

A fogszabályozó szakorvos felragasztja a fogakra a rögzített készüléket, és közben megbeszélik a mindennapi viselés, tisztítás szabályait. A készülék rögzítése fél-1 órát is igénybe vehet.

 

Aktiválások

Körülbelül 4 hetente kerül sor az aktiválásokra. Ilyenkor a kezelés menetének megfelelően cseréljük az íveket, és ha szükséges, egyéb kiegészítő elemet „szerelünk” a fogszabályozóra (rugó, húzógumi, fémligatúra… stb.)

 

A készülék eltávolítása a fogívekről

Amikor a kezelőorvos úgy ítéli meg, hogy nem kell tovább viselnie a rögzített készüléket, akkor kerül sor erre a lépésre. Nagyjából egyórás műveletre lehet számítani.

 

A fenntartó készülék viselése

Nagyon fontos, hogy betartsa a fogszabályozó orvosa utasításait! Sokan ebben a fázisban úgy érzik, a nehezén túlvannak, egy kicsit lazíthatnak a gyeplőn. Pedig a fenntartó fázis jelentősége vetekszik a rögzített készülékes fáziséval! Ha elblicceli a készülék viselését, hamar azon kaphatja magát, hogy fogai szép lassan visszarendeződnek a kiindulási állapotba.

 

7, Milyen gyakran kell felkeresni a fogszabályozó fogorvost a kezelés során?

A rögzített készüléket jellemzően hosszú hónapokig kell hordani, a 1,5-2 éves időtartam sem megy ritkaságszámba. Ám ez nem jelenti azt, hogy ezalatt nem kell felkeresni a rendelőt! A fogszabályozó szakorvosnak időnként ellenőriznie kell a készüléket és a fogak állapotát, hogy minden a terveknek megfelelően haladjon. Ha a fogak a kívánt mértékben elmozdultak, a készüléket meg kell igazítani, hogy továbbra is aktív erőt fejtsen ki a fogakra, és a szabályozási folyamat ne álljon le. Ezt hívjuk aktiválásnak. Erre körülbelül havonta szokott sor kerülni, noha a kezelőorvosa ettől eltérő időtartamot is megállapíthat.

Az aktiválás során tehát a fogszabályozó orvos megigazítja a készüléket, és ha kell, kicserél néhány elemet. Ilyenkor megbeszélheti vele a tapasztalatait, felteheti a kérdéseit, megoszthatja vele aggodalmait vagy pozitív élményeit.

Vannak olyan szakaszai a fogszabályozásnak, amikor nem kell havonta ellátogatnia a fogászatra. Ilyen a fenntartó szakasz, amikor éjszakai készüléket kell viselni. 

A pontos ütemterv és a látogatások gyakorisága az egyéni kezelési tervtől függ, ebben mindig hagyatkozzon a kezelőorvosára! 

 

8, A kezelés alatt is járnom kell a saját fogorvosomhoz?

Igen, sőt ez ilyenkor talán még fontosabb is. A fogorvosi ellenőrzéseken nézik meg, hogy nem indult-e be valahol a szuvasodás, a fogkőképződés vagy az ínygyulladás folyamata. Mivel rögzített készülékkel nehezebb tisztán tartani a fogakat, ezeket a káros jelenségeket folyamatosan szűrni kell. Fogorvosaink épp ezért javasolhatják Önnek a fogtisztítás egy fejlettebb, nagyobb területre kiterjedő és tartósabb formáját, a biofilm-terápiát.

 

9, A rögzített készülék levétele után véget ér a kezelés?

Az esetek döntő többségében nem: ilyenkor kell úgynevezett fenntartó készüléket hordani. Szerencsére ezt már csak éjszaka kell feltenni, illetve vannak fogakra ragasztható változatok is. 

Ám fontos észben tartani, hogy a kezelésnek ez a szakasza ugyanolyan fontos, mint a rögzített készülék viselése! Ilyenkor a cél az, hogy a fogak „ne felejtsék el” az új pozíciót. Ez persze élettani szempontból egy bonyolult folyamat, de a lényeg az, hogy ha valaki elhanyagolja a fenntartó szakaszt, könnyen azon kaphatja magát, hogy fogai visszarendeződnek az eredeti helyzetükbe – vagyis semmissé tette a rögzített készülékkel elért eredményt.

 

10, Mennyire látszanak a készülékek?

Több készüléktípus van, amelyek sok szempontból különbözhetnek, és a láthatóságuk is változó. 

A hagyományos fogszabályozó készülékek elég szembeötlőek, ám a kis tappancsokra helyezett színes gumik (bracketek) színe többféle is lehet, és vannak egészen diszkrét árnyalatok és anyagok. A fehér vagy fogszínű változatoknál például szinte csak a fém ív látszik. Érdekes, hogy újabban divatba jöttek a színes tappancsok, főleg a fiatalok körében, akik kezdenek egyfajta kiegészítőként tekinteni a fogszabályozó készülékre, és cseppet sem akarják elrejteni, sőt, hivalkodnak vele.

fogszabalyozas-szines-bracketek_211216_171726.jpg#asset:54677


A fogak belső ívére rögzített fogszabályozó voltaképpen teljesen ugyanolyan, mint a fogak külső felületén hordott készülék, kivéve azt, hogy a helyzete miatt teljesen láthatatlannak mondható. Igaz, ennek ára is van: amíg meg nem szokják, a nyelven sérüléseket okozhat, és a beszédet is befolyásolhatja, illetve a tisztítása fokozottabb figyelmet igényel a nehezebb hozzáférés miatt. 

A láthatatlan fogszabályozók másik típusa a Clear Aligner típusú, fogakra húzható műanyag sín. Ezt a fajta fogszabályozót egész nap viselni kell, ám evéshez és fogmosáshoz le lehet és le is kell venni. 

clear-aligner.jpg#asset:54678


Mielőtt megörülne, hogy pont ilyen kényelmes és láthatatlan fogszabályozó készüléket keresett, elmondanánk, hogy sajnos nem minden fogszabályozási problémára alkalmas. Ezért mindenképpen konzultálnia kell a kezelőorvosával arról, hogy az Ön fogait milyen módszerrel és készülékkel lehet „egyenesbe hozni”.

 

11, Felnőtteknél is sikeres szokott lenni a fogszabályozás?

Igen, az eljárás felnőtteknél is működik, noha náluk rendszerint tovább tart, mire a fogak beállnak a kívánt pozícióba. Minél idősebb valaki, annál lassabban zajlanak le a fogszabályozással járó élettani folyamatok – de a kor nem akadálya a sikernek.

 

12, Mi van akkor, ha test test elleni sportot űzök?

Vannak olyan sportágak, ahol könnyen előfordulhat, hogy a szájat erős ütés éri. Ilyen a vízilabda, a kézilabda, az amerikaifutball, a küzdősportok szinte minden válfaja. Ezekben normális esetben is ajánlott a fogvédő viselése, de rögzített fogszabályozó készülék esetén úgyszólván kötelező. 

Erős ütésre ugyanis a kis fém (porcelán, műanyag) bracketek, a többi apró elem és maga a fém ív is könnyen megsérülhet. Az még a kisebbik baj, hogy letörnek vagy elmozdulnak a helyükről. A nagyobb probléma, hogy súlyos sérüléseket okozhatnak a szájüregben, vagy lenyelve az emésztőrendszer szerveiben. 

Hasonló balesetet okozhat néhány más hétköznapi tevékenység is, például a görkorcsolyázás, gördeszkázás, biciklizés, sőt, terepbringázás, lovaglás… Ha ilyesmire készül, szerezzen be fogvédőt! Tipp: ha valamihez bukósisakot vagy védősisakot kell felvenni, akkor fogvédőre is szükség van.

 

13, Mi a teendő, ha megsérül a rögzített készülék valamelyik eleme?

Forduljon minél hamarabb a kezelőorvosához! Ne várjon a következő aktiválás időpontjáig. A kiálló alkatrészek könnyen sérülést okozhatnak a száj nyálkahártyájában, az ínyben vagy a nyelvben. Ha nem érez fájdalmat, és a sérült rész nem irritálja a nyálkahártyát, az orvos felkeresése akkor is nagyon javasolt. A megváltozott vagy deformálódott készülék többé nem tudja ellátni ugyanazt a funkciót, amire beállították, így viselése teljesen haszontalanná válik. 

 

14, Másképp kell majd étkeznem a fogszabályozó kezelés alatt?

Nem kell drasztikus változásokat bevezetnie az étrendbe. Ám kezelőorvosa minden bizonnyal fel fogja hívni a figyelmét arra, mit célszerű elkerülni, és mire kell odafigyelnie. Néhány jó tanács:

  • A kemény, apró részeket tartalmazó ételek rágás közben kárt tehetnek a készülékben. Ilyen például a pattogatott kukorica, amit érdemes kerülni, amíg rögzített készüléket visel.
  • A kemény gyümölcsöket, zöldségeket hasonló okból előbb vágja fel kisebb darabokra, és úgy egye meg, kerülje az egész almába, répába való beleharapást. 
  • A ragacsos ételek mélyen beleragadnak a kis tappancsokba (bracketekbe), és szinte levakarhatatlanok, ezért mondjon le a tejkaramelláról, törökmézről, a dobostorta tetejét díszítő cukormázról és hasonló ételekről.
  • Mivel a készülék környékét nehéz tisztítani, még jobban oda kell figyelnie arra, hogy kevesebb cukros vagy szénhidrátban gazdag ételeket fogyasszon: ezek ugyanis a fogszuvasodást okozó baktériumok kedvencei.
  • Hasonló okból szorítsa vissza a nassolást, és két étkezés között minél kevesebb cukros üdítőt igyon.
  • Kerülje a savanyú, savas ételeket és italokat, mert azok roncsolják a fogzománcot.

Maradt még megválaszolatlan kérdése? Olvassa el a fogszabályozósról szóló írásunkatvagy tegye fel kérdéseit kezelőorvosának bármelyik fogászati látogatás során.

Kiemelt cikkek