Gócbetegség: a krónikus fogászati gyulladások testszerte megbetegíthetnek

Tünetek, amelyek nem enyhülnek a különböző kezelésekre

Azt vette észre, hogy néhány hónapja foltokban hullik a haja, gyakran fáj a feje, fájnak az ízületei, szokatlan bélpanaszok gyötrik, esetleg sportolás közben folyton könnyebben megsérül?

Kipróbált több módszert, felkeresett több szakrendelést, szedett különféle készítményeket, de nem tapasztalt javulást?

Ilyenkor merül fel a gócbetegség gyanúja.

Milyen tünetek, betegségek esetén lehet gócbetegségre gyanakodni?

Az előbb csak néhány panaszt említettünk, ám a gócbetegségre visszavezethető tünetek, betegségek listája ennél jóval hosszabb – és még mindig bővül. Az utóbbi években ugyanis egyre több tünet esetén merült fel a gyanú, hogy valójában gócbetegségről lehet szó, és sok betegségről derült ki, hogy kialakulásuk hátterében egy másik szerv krónikus gyulladása állhat.

A lista tehát közel sem teljes.

Ám érdemes megjegyeznie az itt felsoroltakat, hiszen előfordulhat, hogy Önnél vagy családja egyik tagjánál is megjelenik egyik-másik tünet vagy betegség, amelynél gócbetegségre lehet gyanakodni.

• foltos hajhullás
• bőrproblémák (például ekcéma, pikkelysömör)
• allergiás jelenségek (bőrpír, bőrkiütés)
• szív- és érrendszeri megbetegedések
• krónikus vesegyulladás
• makacs, visszatérő fejfájás
• májtályog
• légzőszervi  betegségek (COPD,  aspirációs pneumónia, tüdőtályog)
• emésztőrendszeri betegségek (gyomorfekély, nyombélfekély, Crohn-betegség)
• idegrendszeri betegségek (agyhártyagyulladás, memóriazavarok)
• koraszülés
• indokolatlan sportsérülés

Hogyan lehetséges, hogy ennyire különböző betegségek kerülnek egy kalap alá?

A kérdés a gócbetegség lényegére tapint. A jelenség ugyanis a következőt takarja. A szervezetben valahol krónikus, azaz tartósan fennálló gyulladás alakul ki. A gyulladást különféle baktériumok okozzák.

Ezek a gyulladást kiváltó baktériumok vagy a baktériumok által termelt méreganyagok a vérárammal vagy a nyirokrendszeren át eljuthatnak a szervezet bármelyik szervéhez. Ha egy helyen sokáig fennáll a gyulladás, akkor a megbetegítő baktériumok vagy a toxnok bejárhatják a szervezetünket. Ha valamelyik szervünk éppen „gyengélkedik”, vagyis nem tud kellően védekezni ellenük, akkor ezek a baktériumok vagy toxinjaik megtámadják és megbetegítik.

A fenti kérdésre tehát az a válasz, hogy a gyulladást okozó baktériumok számos egyéb, távoli szervben okozhatnak betegséget. Ezekben a betegségekben az a közös, hogy amíg az eredeti krónikus gyulladás fennáll, nagyon nehéz meggyógyítani őket. Az „anyabetegség” okozói ugyanis újra és újra támadásba lendülnek, és ismételtek megbetegítik a másik szervet. Az eredeti gyulladásos betegséget szoktuk gócnak nevezni. Amíg ez nem gyógyul, sokkal nehezebb elbánni a másodlagos betegségekkel. Ám a góc eltávolítása után számottevő javulás, sőt akár teljes gyógyulás következhet be.

Hol lehetnek gócok a szervezetünkben?

Leggyakrabban a következő szervek idült gyulladásai képeznek gócpontokat: fogak, mandulák, homloküreg, arcüreg, középfül, vakbél, prosztata, epehólyag, petefészek.

Ezekből most számunkra a fogászati vagy szájüregi gócok érdekesek.

Hol keletkezhetnek gyulladások a szájüregben?

• Elhalt fogak, fertőzött pulpakamra és gyökércsatorna. (Krónikus pulpitis, inkomplett gyökértömés esetén.)
• Gyökércsúcs körüli gyulladás (periapicalis laesio). Azon gyökérkezelt fogaknál, amelyeknél a gyökértömés nem megfelelő vagy a gyökértömés ugyan jónak mondható, de a gyökércsúcs körül  krónikus gyulladás alakul ki (granuloma, ciszta, tályog)
• Krónikus ínygyulladás (gingivitis) és fogágybetegség (parodontitis) esetén (a fogágybetegség ugyanis éppen a fogágy szöveteinek gyulladását, pusztulását takarja)
• Egyéb esetek: elő nem tört fogak körül (retineált, impaktált fogak), visszamaradt foggyökér (radix relicta) körül, idegentest (corpus alineis) körül

Mi a góckutatás?

Ha Önben vagy orvosában felmerül a gócbetegség gyanúja, akkor az orvos góckutatásra küldi Önt. Vagyis elküldi sokféle specialistához. Első helyen a fogorvoshoz, de beutalhatja fül-orr-gégészetre, belgyógyászatra, nőgyógyászatra/urológiára.

Mi az Uniklinik fogászaton is gyakran felhívjuk a figyelmet a fogászati gócokra és a lehetséges következményekre.

Ha felmerül a gócbetegség gyanúja, akkor rögtön rájövünk, hol lehet a góc?

Ez ugyan logikusnak tűnik, de a valóságban ritkán vetül a gyanú árnyéka arra a szervre, amely a másodlagos megbetegedést okozza. A szakemberek ugyanis sokszor rámutattak arra, hogy a gócbetegség szinte tünetmentes lehet annak ellenére, hogy régóta gyulladásban levő szervről van szó. Gyakran még a vérkép/laboreredmény sem mutat ki kóros eltérést.

A fogászati gócok egy részével ugyanez a helyzet. A gyökércsúcs körüli gyulladás lehet fájdalmas, és ez esetben gyorsan észlelhető és orvosolható, vagy panaszmentes, és ezért évekig elhúzódó.

Szerencsére a gyulladás jelenlétét a röntgenfelvételek többnyire szépen kimutatják, így fény derülhet a meglétükre – vagy hiányukra.

Az ezt követő klinikai vizsgálat során szakorvosunk azonosítja az érintett fogat, fogakat.

A krónikus ínygyulladás vagy az íny melletti tasakok könnyebben észlelhetőek, így ezek a gócok hamar felderíthetők.

Hogyan lehet megszüntetni a gócokat?

A gócbetegség gyógyítása arra irányul, hogy felderítsük a szervezetben levő, lappangó gyulladásokat, és meggyógyítsuk őket. Ezért a gócbetegség gyógyítása hihetetlenül változatos kezeléseket ölel fel.

A krónikus ínygyulladás megszüntetésének első lépése például egy alapos fogkő-eltávolítás (professzionális fogtisztítás). A kialakult ínytasakokat nyitott vagy zárt kürettel kezeli parodontológus szakorvosunk. A nem megfelelő gyökértömés vagy a gyökércsúcs körüli gyulladás megszüntetése esetén a gyökértömés cseréje válhat szükségessé, mely mikroszkópos gyökérkezeléssel orvosolható. Bizonyos esetekben szájsebészeti beavatkozás szükséges pl.: elő nem tört bölcsességfogak, bent maradt gyökerek eltávolításakor, ciszta, illetve tályog kialakulásakor. (Képünk egy altatásban végzett cisztaeltávolításról készült.)

Az elő nem tört fogak körül kialakult gyulladásra egy szájsebészeti műtét szokott megoldást jelenteni, amelynek során eltávolítjuk az érintett fogat.

Hogyan lehet tudni, hogy a fogászati kezelés megszüntetett egy gócot?

Sokan nem is tudják, hogy gócbetegségben szenvednek egészen addig, amíg egy fogászati kezelés meg nem szüntet náluk egy régóta fennálló gyulladást, és pár napon, héten belül elmúlik egy másik krónikus panaszuk is.

Pácienseink beszámoltak már arról, hogy a gócos fog kezelése vagy eltávolítása után hajhullásuk megszűnt. Másoknak enyhült az ízületi fájdalmuk, megszűnt a fejfájásuk, elmúltak a bőrkiütések, illetve makacs sportsérülésük meggyógyult.

Természetesen a góc megsemmisítése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a másodlagosan megbetegedett szerv azonnal és maradéktalanul felgyógyul. Ám komoly mérséklődésre, a tünetek enyhülésére szinte minden esetben sor kerül a góc eltávolítása (megszüntetése) után: ez a végső bizonyítéka annak, hogy valóban gócbetegségről volt szó.

Hogyan előzheti meg a fogászati gócok kialakulását?

A megelőzés két alappillére a helyes fogápolás és a rendszeres fogászati kontrollok. Az ellenőrzéseken évente új panorámaröntgen készítésére is sor kerül, nem utolsósorban annak kiderítésére, hogy vannak-e a csontállományban gyulladásos folyamatok. Rendszeres félévenkénti szakorvosi ellenőrzés és professzionális fogkő-eltávolítás javasolt, amelynek során kollégáink a helyes fogápolás elsajátításában is irányt mutatnak.

A fentiek tükrében ne halogassa a fogászat felkeresését: minél előbb megszűnnek a szervezetében kialakuló gyulladások, annál jobb!