Nyitva: H - Szo 7:30 - 20:00

1148 Budapest, Örs vezér tere 2.

Tel.: +36 1 222 7250

+36 1 222 9150

Kapcsolat Időpontfoglalás Belépés

A kezelésekről

Nem kell félni a gyökérkezeléstől

Nem kell félni a gyökérkezeléstől

Gyökérkezelésre tipikusan akkor kerül sor, amikor a fog annyira károsodik, hogy az eléri a fogbelet. Ha a fogbélbe – például a szuvasodási folyamat részeként - ártalmas baktériumok jutnak be, a szervezet gyulladásos folyamattal reagál. Ez élő fognál nagy fájdalommal, illetve elhalt fog esetén ráharapási és/vagy melegre való érzékenységgel jár. Így hát az emberek fejében a fájdalom és a gyökérkezelés összekapcsolódik.

Ám a gyökérkezeléstől nem szabad félni! Szakértőnk, Dr. Kováccs Kitti endodontus, a mikroszkópos gyökérkezelések specialistája elmondja Önnek, mit érdemes tudnia erről a modern és hatékony eljárásról.


Fáj-e a gyökérkezelés maga?

A korszerű fájdalomcsillapítási technikáknak és anyagoknak köszönhetően a gyökérkezelés NEM fájdalmas eljárás. Ám nem szabad megvárni, amíg a csendesen fájdogáló fog egyszer csak lüktető, elviselhetetlen fájdalmat okoz – vagyis fellángol a gyulladás!

Gyökérkezelést egyébként nem csak akkor alkalmazhatunk, ha begyulladt a fogbél. Elhalt fognál mindig sor kerül rá, illetve egyes fogpótlásoknál lehet szükség gyökérkezelésre.

 

Mi a gyökérkezelés lényege?

A kezelés lényege a baktériummentes gyökércsatorna-rendszer elérése! Ezért a gyökérkezelés során eltávolítjuk a gyulladt/elhalt idegeket és szöveteket, majd alaposan fertőtlenítjük a fog belsejét. 

A főbb lépések: 

  • a fog kinyitása, 
  • a gyökércsatornák feltárása és tisztítása, 
  • gyökértömés, 
  • annak korrekt szájüreg felőli lezárása töméssel/betéttel/koronával 
  • és a kontrollok.


Melyik a kezelés legfontosabb fázisa?

A kezelés kulcseleme a gyökércsatornák feltárása. Ez ugyanis azt jelenti, hogy meg kell találni még a legapróbb, szabad szemmel nem látható részleteket is.  A fájdalom okozója ugyanis bárhol lehet: a szakembernek ezért mindegyik csatornát fel kell derítenie, és a lehető legaprólékosabban ki kell tisztítania.

Meglepőnek tűnhet, de a fogak gyökerei, vagyis azok a részek, amelyekkel a fog a csontban megkapaszkodik, nem olyan kiszámíthatóak, mint a fog látható részei. Az biztos, hogy egy fognak minimum 1, de akár 6 gyökere is lehet. Az őrlőfogaknál különösen résen kell lennie a szakembernek, mert gyakran előfordul egy-egy „cseles”, vékony, szabálytalan alakú csatorna

Ráadásul ezeknél a fogaknál sokszor nem is csatornákról, hanem egész csatornarendszerekről beszélünk. Egy gyökérben például több csatorna is előfordulhat, amelyek között meglehetősen keszekusza összeköttetések lehetségesek.

Vannak fogak, amelyeket szabad szemmel is el lehet látni, mert kevés és viszonylag egyszerű csatornával rendelkeznek, ám az őrlőfogak esetén ez például szinte lehetetlen küldetés.

Itt jön képbe a mikroszkópos gyökérkezelés, amellyel viszont rendkívül precíz és hatékony munkát tudnak végezni a berendezéssel jól bánó endodontusok. Meg kell megjegyeznünk, hogy ha a hagyományos gyökérkezelés után hetekig nem enyhülő fájdalom marad vissza, akkor nagy valószínűséggel a fogban maradtak még ki nem kezelt csatornarészletek a kezelés után, és a gyulladás ezért nem csillapodik. A mikroszkópos eljárással meg lehet kísérelni a fog újbóli, maradéktalan kitisztítását – és ez az esetek döntő többségében eredményre vezet.

 

Hány alkalomból áll a gyökérkezelés?

Ez sok mindentől függ. 

Az esetek 90%-ában akár egy ülésből is elvégezhető lenne a beavatkozás, de ehhez az kellene, hogy 2-3 órán át tudjunk egy helyben ülni és nyitva tartani a szánkat. Ezt sok kezelőorvos nem szívesen várja el, ezért többnyire még egyszer vissza kell jönni. 

hany-ulesbol-all-gyokerkezeles.jpg#asset:40508


Vannak természetesen bonyolultabb esetek is, például ha betört műszert kell eltávolítani vagy rendkívül szövevényes csatornahálózattal kell megbirkóznia a kezelőorvosnak. Ilyenkor akár 3-4 ülésre is sor kerülhet.

 

Fogszuvasodást szoktak gyökérkezeléssel kezelni?

Attól függ, mekkora a szuvasodás mértéke, vagyis mennyire károsodott a fog. Ha a szuvasodás eléri a fogbélt, akkor gyökérkezelés szükséges, mert a fogbélbe a sérülés miatt bejuthatnak - és bizony szinte mindig be is jutnak - a szuvasodást is okozó baktériumok

Ezek hamarosan az ott található idegeket és ereket is megtámadják, így hát el kell őket távolítani onnan.

 

Gyökérkezelés után még szokott fájni a fog?

A gyógyszeres tömésnél – vagyis ideiglenes tömés esetén, amikor még vissza kell mennünk a fogorvoshoz, hogy befejezze a gyökérkezelést - egy kis fájdalom jelentkezése teljesen normális. Ha a fájdalom nem akar csillapodni vagy fokozódik a kín, akkor hívjuk fel a kezelőorvost!

A kezelés utáni időkben sokszor előfordul, hogy egy pár napig vagy hétig fájdalom vagy ráharapási érzékenység jelentkezik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy kis sajgást ugyan érzünk, ha valamilyen ételbe harapunk, de egyébként nem fáj a fog. Egyfajta tompa és idővel csökkenő intenzitású fájdalom tehát természetes. Ami nem az:

  1. a lüktető vagy kínzó fájdalom
  2. feszítő érzés
  3. nem csillapodó, hanem ugyanolyan erős vagy a napról napra erősödő sajgás.

Ilyenkor feltétlenül számoljon be kezelőorvosának a tünetekről!

 

Mi az az elhalt fog, és lehet-e gyökérkezelni?

Az elhalt fog azt jelenti, hogy a fogbél részei elhaltak, vagyis nem marad benne élő szövet. Kívülről néha felfedezhető, hogy egy fog elhalt, mert kissé szürkésebb lehet az élő fogaknál. 

A fogbél főként idegekből és erekből áll. Ezek tipikusan baktériumfertőzés miatt halnak el. A folyamatra a szervezetünk gyulladással válaszol. A krónikus gyulladás nem szokott éles fájdalommal járni, de ráharapási érzékenység felléphet, tehát ezt semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni!

Az elhalt fogat gyökérkezelni szoktuk, tehát a válasz a fenti kérdésre az, hogy igen! A gyökérkezelt fog tipikusan elhalt, nem élő fog. Ám ha eredetileg élő is volt, a gyökérkezelés végére pedig biztosan nem lesz az, mert minden élő szövetet eltávolítunk belőle.

 

Az elhalt, gyökérkezelt fog gyengébb, mint az élő?

Sokan attól tartanak, hogy az elhalt fog már csak egy képletes fog, amelynek nem sok ideje maradt hátra. Úgy vélik, ez a fog hamarosan vagy kiesik, vagy ki kell húzni. 

Ez nyilván a megfogalmazás hibája: a halott vagy elhalt fog azt a képzetet kelti bennünk, hogy már semmire sem jó. 

Az igazság azonban az, hogy ha gyökérkezelésre szoruló fogat rendesen kitisztították, és a fog koronai része is megfelelő ellátást kapott, az elhalt fog ugyanolyan jól funkcionálhat, mint az élő! Az sem igaz, hogy az elhalt fogat előbb-utóbb ki kell húzni, ezért a gyökérkezelés csak átmeneti megoldás az elodázhatatlan fogeltávolítás előtt. A rendesen gyökérkezelt fog akár életünk végéig is megmaradhat!

 

Megszüntethető a gyulladás házi módszerekkel is?

NEM! Kérjük, ne próbálkozzon semmi ilyesmivel, mert komoly és visszafordíthatatlan károkat okozhat magának!

A gyulladást a fog belsejében elszaporodott baktériumok, illetve méreganyagaik okozzák a fogbélben, vagy a fogból a gyökércsúcson keresztül kijutva a fog körüli szövetekben. Következésképpen a gyulladás megszüntetéséhez minden szövettörmeléket és baktériumot el kell távolítani a fogbél belsejéből, így végül nem lesz, ami irritálja az immunrendszert. Erre csak a fogorvos képes az erre kifejlesztett eszközökkel.

 

Használ-e egy antibiotikumos kúra?

Önmagában sajnos nem!  

Az antibiotikumok hatása nem ér el a fogak belsejébe, ahol a gyulladás okozói, a baktériumok vannak.  Így csak a gyulladás körüli szövetekben tud kicsit segíteni az immunrendszernek, ha például egy krónikus gyulladás épp fellángolóban van. Tehát rövid ideig megoldja a problémát, hiszen a fájdalmunk csökken, a gyulladás alábbhagy, de az okot semmi esetre sem szünteti meg. 

 

A fognak milyen gyulladásai ismeretesek?

A fogakat érintő, fogeredetű gyulladásoknál két nagy típust különböztetünk meg. 

Az egyik az éppen elhalni készülő fogbél nagy fájdalommal járó akut gyulladása. A másik a már elhalt fogakra jellemző, rendszerint teljesen panaszmentes krónikus gyulladás, ami a gyökércsúcs körüli szöveteket érinti.

Jelentős különbség a kettő között, hogy míg az előbbi esetben a fog tartalmaz élő szöveteket, hiszen ezek elhalása okozza a nagy fájdalmat, addig az utóbbi esetben élő szövet már nincs, de sokszor akár rossz gyökértömés is lehet már a csatornában.

A másik különbség, hogy az egyik erős fájdalommal jár, a másik legtöbbször csak némi érzékenységgel. Így az első típusú gyulladást gyorsan orvosolhatjuk, a másik esetén azonban a gyulladás alattomosan végezheti pusztító munkáját, és sokszor csak a fogászati kontrollokon derül fény jelenlétükre - egy röntgenfelvételnek köszönhetően. 

gyokerkezeles-rtgfelvetel-gyulladas.jpg#asset:40509

A gyökércsúcs körüli gyulladás jól megfigyelhető a fenti röntgenfelvételen: a sötét folt a jelzi, hogy a szövetek gyulladásban vannak.

 

Miért szokott annyi baj lenni a fogak gyökereivel, és mi a legjobb módszer a megelőzésre?

Az ok rendkívül prózai: az elhanyagolt fogápolás miatt! Sokszor nem is a „nagyvonalú” fogkefehasználat a gond, hanem a fogápolást kísérő tévhitek, rossz technikák. Az egyik legjobb befektetés fogaink egészségébe egy dentálhigiénikussal való konzultálás, amelynek során megtanulhatjuk a helyes fogápolás minden csínját-bínját!

Itt van például a fogköztisztítás: ezt minden nap legalább egyszer, az esti fogmosás után kell elvégezni, különben fogaink 40%-án ott marad a lepedék, ami a kóros folyamatok kiindulópontja. Mégis, még a lelkiismeretesen fogat mosó felnőttek sem mindig használnak fogköztisztító eszközöket.

fogselyem-fogkoztisztito-kefe.jpg#asset:30987


Így nem csoda, hogy idővel elindulnak ezek a káros folyamatok, és szuvasodással, fogbélgyulladással végződnek.

A másik gond, hogy nem szívesen járunk fogászati kontrollra. Így a szuvasodások, amelyek időben elkapva töméssel kezelhetőek lennének, elérik a fogbelet, amely gyulladással reagál. Innen már visszafordíthatatlan a dolog, és gyökérkezelni kell a fogat.

 

Mi az a laterál kondenzáció?

Egy gyökértömési technika. Egymás mellé teszik és egymásnak ragasztják a gyökértömő pálcikákat, amíg a kúpos csatorna fel nem telítődik. 

Ennek modernebb és a mikroszkópos gyökértömésnél használt alternatívája a vertikál kondenzáció, amikor csak egy nagyobb pálcika kerül a csatornába, amit egy forró eszközzel gyakorlatilag beolvasztunk a gyökércsatornába. Ez több szempontból kedvezőbb gyökértömési technika, ezért is ajánljuk pácienseinknek a mikroszkópos gyökérkezelést.

 

Miben különbözik az ideiglenes és végleges gyökértömés, és mire kell ügyelnünk?

Az ideiglenes gyökértömést kezelés közben kapjuk, és valójában ez a tömés egyfajta gyógyszer a csatornákban. A végleges tömést a kezelés végén kapjuk, és az ilyenkor alkalmazott gyökértömő anyagot guttaperchának hívjuk.

Az ideiglenes tömésnél arra kell ügyelnünk, hogy amíg nincs véglegesen ellátva a fog, vagyis nincs még rajta a koronai rész, ne együnk rajta, ne rágózzunk vele, és úgy általában kíméljük, ne terheljük. A végleges tömés után azonban ugyanúgy rághatunk a gyökérkezelt foggal, mint bármelyik másikkal.


Kiemelt cikkek