Sokáig az amalgám tömés számított az egyik legelterjedtebb fogászati megoldásnak. Napjainkban azonban egyre többen fontolgatják a cseréjét esztétikai, egészségügyi vagy környezetvédelmi okokból. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, miből áll az amalgám tömés, milyen hatásai lehetnek a szervezetre, és mikor jön el az ideje a cserének.

Mi az az amalgám tömés?

Az amalgám tömés egy több mint másfél évszázada alkalmazott, nagy szilárdságú és tartós fogászati anyag. Ötvözete higanyból, ezüstből, ónból, rézből és kisebb mennyiségben más fémekből áll. Színe szürkés-ezüstös, amely idővel sötétebbé válhat, ezért esztétikai okokból elsősorban az őrlőfogak területén alkalmazták. Nagy teherbírása és hosszú élettartama miatt sokáig alapanyagnak számított, különösen az állami fogászati ellátásban, ahol gyorsan és gazdaságosan elkészíthető megoldást kínált.

Az amalgám tömés hatásai a szervezetre

Mennyire veszélyes a higany?

Az amalgámtömések egyik legvitatottabb összetevője a higany, amely közel ötven százalékban alkotja az ötvözetet. Bár a tömésben a higany kémiailag kötött formában van jelen, kis mennyiségű higanygőz mégis felszabadulhat, főként rágás, fogcsikorgatás vagy forró ételek és italok hatására.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és több nemzetközi kutatás szerint a hagyományos amalgámtömésekből így felszabaduló higany mennyisége általában alacsony, és az egészséges felnőttek esetében nem jelent bizonyított egészségügyi kockázatot. Ugyanakkor érzékeny egyéneknél, terhesség alatt, illetve sok – nyolc vagy annál több – amalgámtömés esetén már felmerülhetnek kérdések a higanyterheléssel kapcsolatban.

Egy nagyszabású, több mint tizenötezer résztvevőt vizsgáló kutatás kimutatta, hogy azoknál, akiknek nyolc vagy annál több amalgámtömésük volt, átlagosan százötven százalékkal magasabb higanyszintet mértek a vérükben – bár ez a mennyiség még így is a biztonságos határértéken belül maradt.

Tünetek, amelyeket egyes páciensek az amalgámtömésekhez kapcsolnak:

• fejfájás, koncentrációs zavarok
• fémes íz a szájban
• fáradékonyság
• allergiás bőrreakciók

Emellett az amalgámtömés a fog szerkezetére is hatással lehet. A különböző anyagok eltérő hőtágulása miatt idővel mikrorepedések keletkezhetnek a fogban, ami növelheti a törékenységet vagy az újabb szuvasodás kockázatát.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az amalgámtömések hatásait vizsgáló tudományos eredmények ellentmondásosak, és a legtöbb embernél nem okoznak kimutatható tüneteket.
A higany ugyanakkor a környezetre is veszélyes: a tömések eltávolításakor, hulladékkezeléskor vagy égetéskor kis mennyiségben kijuthat a természetbe, és hosszú távon szennyezheti a talajt és a vizeket. Emiatt az amalgám használatát ma világszerte egyre inkább korlátozzák, és a korszerűbb, környezetbarát anyagok kerülnek előtérbe.

Amalgám tömés cseréje: mikor indokolt?

Az amalgámtömések cseréje elsősorban akkor válik szükségessé, ha:

• a tömés megsérült, repedt vagy kiesett;
• a fog alatta szuvasodni kezd;
• esztétikai okokból fehérebb, természetesebb hatású tömést szeretnénk;
• allergiás reakció lép fel a higanyra vagy más fémre;
• orvosi ajánlás alapján, például várandósság vagy bizonyos autoimmun betegségek esetén.

Fontos azonban tudni, hogy az amalgámtömések eltávolítása nem ajánlott rutinszerűen vagy pusztán megelőzési céllal, ha a tömés ép és panaszmentes. A beavatkozás ugyanis átmenetileg megnövelheti a szervezetbe kerülő higanymennyiséget, különösen akkor, ha nem történik megfelelő védelem és elszívás mellett. A csere ezért mindig egyéni mérlegelés alapján, fogorvosi javaslatra történjen.

Hogyan zajlik biztonságosan az amalgám eltávolítása?

Az amalgám tömés eltávolítása során a fogorvos speciális elszívórendszert, izolálást (gumi lepedőt) és higanygőzt csökkentő technikákat alkalmaz, hogy minimálisra csökkentse a páciens szervezetét érő terhelést. A beavatkozás során fontos a folyamatos levegőelszívás és a megfelelő védelem mind a páciens, mind az orvosi személyzet számára.

Érdemes olyan szakembert választani, aki tapasztalt az amalgámtömések szakszerű, biztonságos eltávolításában.

Milyen alternatívák léteznek az amalgám helyett?

A modern fogászatban több, esztétikus és higanymentes tömőanyag is elérhető:

• Kompozit, esztétikus fogtömés: műgyanta és üveg- vagy kvarctöltő anyag kombinációja. Színben a foghoz illeszkedik, jól formázható és tartós megoldást nyújt.
• Kerámia (inlay, onlay fogbetét): rendkívül tartós és esztétikus megoldás, különösen nagyobb kiterjedésű foghiányok esetén, ugyanakkor költségesebb alternatíva. Ezek a betétek készülhetnek a kerámián túl kompozitból vagy aranyból is, az anyagválasztást a fog helyzete, a terhelés és az esztétikai igény határozza meg.
• Üvegionomer cement: fluoridtartalmú, jól tapad a foghoz, főként ideiglenes tömésként vagy gyermekfogászatban alkalmazzák, de kisebb szuvasodásoknál végleges megoldásként is használható.

Mindegyik anyagnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. A döntésnél figyelembe kell venni a fog helyzetét, terhelését, a kívánt esztétikai hatást és a páciens költségkeretét is.

Amalgám tömés terhesség alatt

Terhesség idején az amalgámtömések eltávolítását általában nem javasolják, kivéve, ha az feltétlenül indokolt (például ha a tömés sérült, kiesett vagy alatta szuvasodás indult el). A fogorvosok ilyenkor a meglévő tömés megőrzésére törekednek, mivel az eltávolítás során keletkező higanygőz elméletileg kockázatot jelenthet a magzatra.

Ha viszont új tömésre van szükség, a kompozit anyag számít a leggyakoribb és legbiztonságosabb választásnak.

Mit mondanak a szakmai irányelvek?

Az Európai Unió 2018 óta korlátozza az amalgám használatát bizonyos csoportoknál – így gyermekeknél, várandós és szoptató nőknél. A cél nem az azonnali betiltás, hanem a higanytartalmú anyagok fokozatos kivezetése és a környezetvédelmi terhelés csökkentése. A nemzetközi irányelvek is ebbe az irányba mutatnak: világszerte egyre több ország tér át higanymentes, esztétikus alternatívákra.

Mire figyeljünk, ha van amalgám tömésünk?

• Ne rágjunk jeget vagy más kemény tárgyat, mert a tömés és a fog is megrepedhet.
• Ne próbáljuk házilag eltávolítani a tömést.
• Fogorvosi ellenőrzéskor érdeklődjünk a tömés állapotáról és stabilitásáról.
• Ha több amalgámtömésünk van és aggódunk miattuk, kérjünk tanácsot olyan fogorvostól, aki jártas az amalgám biztonságos kiváltásában.
• A csere történhet fokozatosan, előzetes kezelési terv alapján – nincs szükség minden tömés egyidejű eltávolítására.

Mire számíthatunk a cserét követően?

Sokan a töméscsere után szebb mosolyról, természetesebb hatásról és jobb közérzetről számolnak be. Ugyanakkor fontos tudni, hogy az amalgámmentesítés nem jelent automatikus megoldást minden egészségügyi panaszra. A folyamatot mindig egyéni konzultáció és alapos fogorvosi vizsgálat előzze meg, hogy a döntés biztonságos és megalapozott legyen.

Fogászati kezelésre van szüksége? Keressen bennünket telefonon, vagy kérjen konzultációt bejelentkezési űrlapunkon, hogy a lehető legjobb és legprofibb kezelést nyújthassuk Önnek. Rendelőnkben az esztétikai fogászat keretében a mosolytervezéstől kezdve a fogkő-eltávolításig a legmodernebb kezelésekkel és eljárásokkal várjuk pácienseinket.

Fogászatunk saját röntgen- és CT-laborral rendelkezik, így az egyszerű kisfelvételtől a panorámaröntgenen át a 3 dimenziós CT-ig minden szükséges felvételt elkészítünk a precíz diagnózishoz.