Nyirokcsomó-duzzanat: milyen fogászati problémák okozhatják?

A nyirokcsomók a szervezet immunrendszerének alapvető elemei. A nyirokerek mentén helyezkednek el, feladatuk pedig az, hogy kiszűrjék a kórokozókat, valamint elindítsák a szervezet védekező folyamatait. Amikor a testben gyulladás vagy fertőzés zajlik, ezek a kicsi, bab alakú képletek megduzzadhatnak – ezt nevezzük nyirokcsomó-duzzanatnak. A jelenség a nyakon, a hónaljban, a fül mögött, az ágyékban, a fejen vagy akár a lábon is megjelenhet. Gyakran a szájüregben kialakuló fertőzés váltja ki, ilyenkor a nyirokcsomó-duzzanat rendszerint egyoldali és fájdalmas, de a kiváltó ok megszüntetésével gyorsan enyhül.

Milyen funkciókat látnak el a nyirokcsomók?

A nyirokcsomók a szervezet védekező rendszerének alapvető részei. A belsejükben immunsejtek – főként limfociták – találhatók, amelyek felismerik és elpusztítják a szervezetbe jutott baktériumokat, vírusokat és más kórokozókat.

Testszerte körülbelül 500–600 nyirokcsomó van, jellemzően csoportokban:

• Nyak, fej környéke: ide tartoznak többek között a nyakszirti, fül mögötti, elülső és hátsó nyaki nyirokcsomók, valamint az állkapocs alatti (submandibularis) és az áll alatti (submentalis) nyirokcsomók. Ezek a fej és a torok fertőzéseihez kapcsolódó immunválaszokban játszanak fontos szerepet.
• Hónalj: az axillaris nyirokcsomók fogadják a felső végtag, a mellkas oldalsó részének és az emlők regionális nyirokfolyadékát – ezért emlőrák esetén gyakran ezekben található meg az áttét.
• Lágyéki nyirokcsomók: a lábak, nemi szervek és a medence területének nyirokelvezetését végzik. Jelentős szerepük van alsó végtagi fertőzések vagy lágyéki problémák esetén.
• Has és medence: hasi, zsigeri, parietális és medencei nyirokcsomók hálója található itt – a hasüregi szervek, a medencei szervek, a hashártya és a nagyerek mentén.
• Mellkas / mediastinalis: a mediastinalis nyirokcsomók a mellkasi gátorban (mediastinumban), a két tüdő között helyezkednek el. Feladatuk a légutakból, szívből és a tüdőkből érkező nyirok szűrése.
• Egyéb pontok: kisebb nyirokcsomók találhatók továbbá a fejen, a fül mögött, a térdhajlatban (poplitealis), valamint a mellkasfalon, a bordák között, a szegycsont mentén és a rekeszizom felszínén.

Egészséges állapotban a nyirokcsomók mérete általában 1 centiméter alatti, tapintásuk puha és rugalmas. A nyirokcsomók duzzanata – vagyis a megnagyobbodott nyirokcsomó – annak a jele, hogy az immunrendszer éppen védekezik a kórokozókkal vagy valamilyen gyulladással szemben.

A nyirokcsomó-duzzanat okai, tünetei és kezelése

A nyirokcsomók duzzanata – orvosi nevén lymphadenomegalia – nem önálló betegség, hanem valamilyen háttérben zajló folyamat tünete. A nyirokcsomók duzzanatát okozhatja egyszerű, gyorsan gyógyuló fertőzés, de akár komolyabb kórkép is.

Leggyakoribb okok:

• Fertőzések – felső légúti betegségek, torokgyulladás, influenza, mononukleózis, szájüregi gyulladások.
• Nyirokcsomó-gyulladás – amikor maga a nyirokcsomó fertőződik meg, ilyenkor fájdalmas, meleg tapintatú és bőrpírral kísért.
• Autoimmun betegségek – például lupus vagy reumatoid artritisz, amelyekben az immunrendszer a saját szöveteit támadja.
• Daganatos elváltozások – limfóma, leukémia, áttétek.

A patológiás nyirokcsomó jelentése: olyan kórosan megnagyobbodott nyirokcsomó, amely szerkezetében vagy működésében eltér a normálistól, és hátterében fertőzés, gyulladás vagy daganat állhat.

Jellemző tünetek:

• tapintható, megnagyobbodott nyirokcsomó, ami lehet puha vagy kemény, mozgatható vagy fixált,
• fájdalom, nyomásérzékenység, bőrmelegség az érintett területen,
• általános panaszok: láz, fáradékonyság, éjszakai izzadás, fogyás, levertség.

Külön figyelmet igényel a kulcscsont feletti duzzanat (supraclavicularis nyirokcsomó), mivel ez gyakran összefügghet komolyabb, például daganatos folyamattal, főleg, ha a duzzanat kemény, nem érzékeny és több héten át változatlan marad.

Orvoshoz fordulni akkor szükséges, ha:

• a duzzanat két-három hétnél tovább fennáll,
• egyre növekszik, kemény tapintatú vagy mozdíthatatlan,
• egyszerre több testtájon – például nyakon, hónaljban és ágyékban – jelenik meg,
• kísérő tünetként láz, jelentős fogyás vagy éjszakai izzadás tapasztalható.

A kezelés mindig a kiváltó okhoz igazodik: fertőzés esetén antibiotikum vagy vírusellenes terápia, autoimmun betegségben immunmoduláló kezelés, daganatos folyamatnál onkológiai ellátás szükséges. A pontos diagnózishoz orvosi vizsgálat, szükség esetén képalkotó és laborvizsgálat, illetve szövettani mintavétel szükséges.

Nyirokcsomó-duzzanat nyakon gyermekeknél

Gyermekeknél a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása gyakori jelenség, hiszen a fejlődő immunrendszer gyakrabban reagál a fertőzésekre. A jelenség többnyire ártalmatlan, és legtöbbször valamilyen helyi fertőzés – például megfázás, mandulagyulladás, középfülgyulladás vagy fogzás – váltja ki.

A fül mögötti nyirokcsomó-duzzanat általában fül- vagy fejbőrgyulladás, míg a hátsó nyaki nyirokcsomó duzzanat gyakran fejbőr fertőzések vagy bizonyos vírusfertőzések (például rubeola) kísérő tünete. Az áll alatti nyirokcsomó-duzzanat a szájüreg, a fogak vagy a torok gyulladásos folyamataival függhet össze.

Az egyoldali nyaki nyirokcsomó-duzzanat gyerekeknél sokszor bakteriális eredetű, és a környező szövetekben zajló gyulladás miatt alakul ki. Ilyenkor a csomó fájdalmas, meleg tapintatú, a felette lévő bőr pedig enyhén piros lehet.

Minden esetben indokolt gyermekorvoshoz vagy fül-orr-gégészhez fordulni, ha:

• a duzzanat két hétnél tovább fennáll, vagy fokozatosan növekszik,
• a gyermeknek magas láza, erős fájdalmai vannak,
• a duzzanat kemény, nem érzékeny vagy mozdíthatatlan,
• a nyakon kívül más területen – például a hónaljban vagy az ágyékban – is jelentkezik duzzanat.

A kezelést mindig a kiváltó ok határozza meg: vírusfertőzésnél többnyire tüneti terápia elegendő, bakteriális eredet esetén antibiotikum adása szükséges. A nyirokcsomó-gyulladás pontos diagnózisához orvosi vizsgálat, szükség esetén ultrahang, vérkép vagy egyéb laborvizsgálat javasolt.

Fogászati eredetű nyirokcsomó megnagyobbodás

A szájüregi fertőzések nemcsak a fogakat és az ínyt érinthetik, hanem a nyirokrendszeren keresztül a nyak területén elhelyezkedő nyirokcsomókat is. Nyirokcsomó-duzzanat fog miatt leggyakrabban a submandibularis (állkapocs alatti) és a submentalis (áll alatti) nyirokcsomókban alakul ki, mivel ezek vezetik el a nyirokfolyadékot a fogak, az íny és a szájfenék területéről.

A fogászati eredetű nyaki nyirokcsomó-duzzanat általában egyoldali, az érintett fog oldalán jelentkezik, és gyakran fájdalmas. A duzzanat oka lehet:

• Fogszuvasodásból eredő mély fertőzés (pulpa- vagy gyökérhártya-gyulladás),
• Fogágybetegség (parodontitis),
• Fogínygyulladás (gingivitis),
• Fogeltávolítás utáni fertőzés,
• Tályogképződés a fog vagy az íny körül.

Ezekben az esetekben a szervezet nyirokcsomó-gyulladással reagál: a nyirokcsomó megduzzad, érzékennyé válik, a felette lévő bőr melegebb lehet. Súlyosabb esetben bőrpír és nyelési nehézség is jelentkezhet.

Nemcsak az áll alatti nyirokcsomók érintettek: kiterjedtebb fertőzés esetén a hátsó nyaki nyirokcsomó-duzzanat is kialakulhat, főként, ha a gyulladás átterjedt a garat vagy a nyelvgyök környékére.

Minden esetben fogorvosi vizsgálat javasolt, ha:

• a duzzanat 1–2 héten belül nem csökken,
• erős fájdalom, láz vagy rossz közérzet társul hozzá,
• az érintett terület egyre keményebb és mozdíthatatlan,
• genny ürül a fog vagy az íny környékéről.

A kezelés alapja a fertőzés forrásának megszüntetése: ez lehet gyökérkezelés, foghúzás, ínykezelés vagy a tályog megnyitása. Kiegészítésként antibiotikum, fájdalomcsillapító és fertőtlenítő öblögetők is szóba jönnek. A duzzanat megszűnése a fogászati probléma rendezésével párhuzamosan történik, de előfordul, hogy a csomó mérete csak lassan, hetek alatt tér vissza a normál állapotba.

A nyirokcsomó-duzzanat kezelése a fogorvosnál

A fogászati eredetű duzzanatot mindig a kiváltó ok megszüntetésével lehet hatékonyan kezelni. A fogorvosi ellátás célja, hogy megszüntesse a fertőzés forrását, csökkentse a gyulladást, és elősegítse a nyirokrendszer regenerációját.

A vizsgálat menete:

1. Részletes kórelőzmény felvétele – a fogorvos rákérdez a panaszok kezdetére, lefolyására, az esetleges fogfájásra, a korábbi kezelésekre, valamint a kísérő tünetekre.
2. Klinikai vizsgálat – a szájüreg, fogak és íny állapotának ellenőrzése, valamint a nyakon, áll alatt és állkapocs mentén található nyirokcsomók áttapintása.
3. Képalkotó diagnosztika – szükség esetén fogászati röntgen vagy CBCT a gyulladás forrásának felderítésére.
4. Laborvizsgálat – elhúzódó vagy szokatlan lefolyás esetén vérkép, gyulladásos paraméterek, autoimmun markerek ellenőrzése, mivel autoimmun betegségek is okozhatják a nyirokcsomók duzzanatát.

A kezelés lépései:

• A fertőzés forrásának megszüntetése – gyökérkezelés, foghúzás, ínykezelés vagy a tályog megnyitása.
• Gyulladáscsökkentés – antibiotikum szükség esetén, gyulladáscsökkentő gyógyszerek, helyi fertőtlenítő szerek (öblögetők, gél).
• Támogató terápia – pihenés, bő folyadékbevitel, megfelelő szájhigiénia fenntartása.

A fogászati eredetű nyirokcsomó-duzzanat nem csupán kellemetlen, hanem figyelmeztető jel is arra, hogy a szájüregben gyulladás zajlik. Minél előbb fény derül a probléma forrására, annál gyorsabban és hatékonyabban kezelhető, így megelőzhetők a komolyabb szövődmények.

Ha a nyakán, az állkapcsa alatt vagy a füle mögött tapintható csomót észlel, és ehhez fogfájás, ínyduzzanat vagy rossz közérzet társul, érdemes minél hamarabb fogorvoshoz fordulni. Az Uniklinik Fogászati és Implantációs Központban tapasztalt szakembereink segítenek feltárni a gyulladás forrását, és személyre szabott kezelési tervet készítenek – legyen szó akár gyökérkezelésről, ínyterápiáról vagy egy tályog ellátásáról.

Keressen bennünket telefonon, vagy kérjen konzultációt bejelentkezési űrlapunkon, hogy a lehető legjobb és legprofibb kezelést nyújthassuk Önnek.