Középpontban a gyerekek: gyermek- és ifjúsági fogászat

Szeretné tudni…

• hogy a tejfogak és a maradó fogak miben különböznek egymástól?
• hogyan és mikor kezdjük gyermekünket rávenni a rendszeres fogápolásra?
• és ami még fontosabb, hogyan szerettethetjük meg vele a fogmosást?
• mire kell ügyelni fogzáskor?
• melyek a leggyakoribb tévhitek a tejfogak szuvasodásával kapcsolatban?
• mi a barázdazárás, és miért fontos a gyerekfogászatban?
• mi okozza a gyerek fogán a sárgás vagy feketés felrakódást?
• hogy rendellenesnek számít-e, ha a baba már fogakkal születik?

Ha egy vagy akár több igen válasza született, akkor olvasson tovább! Írásunkból minden kiderül.

Van-e különbség egy tejfog és egy maradó fog között?

Szakmai szemmel nézve feltétlenül.

A tejfogak nemcsak formájukban, hanem felépítésükben, anatómiailag is mások, mint a később kibújó fogak. Fogbélkamrájuk tágasabb, és vékony, „lyukacsos” keményszövetből épülnek fel. Ebből fakadóan a tejfogak romlása gyorsabb lefolyású, mint a maradó fogaknál. Ezt azt jelenti, hogy ha már kialakult a fogszuvasodás, az akár napok alatt a tejfog vagy a fogat tartó csont gyulladásához vezethet.

Ezért fontos már az apróságokat is a helyes fogápolásra nevelni, illetve panaszok esetén feltétlenül keressük fel a fogorvost!

A gyermekfogászat nem véletlenül különül el a felnőttellátástól

A gyerekfogászat külön terület a fogászaton belül. Ennek fő oka az előbb elmondottakban rejlik: a tejfogak más szerkezetűek, és ezért más tulajdonságokkal bírnak, mint a maradó fogak. Ezért a kezelések nem feltétlenül úgy zajlanak le, mint a maradó fogak esetén. Ráadásul a gyerekek ellátásához jókora pszichológiai érzék is kell, mert számukra az egész helyzet rendkívül furcsa és idegen lehet.

Van olyan gyerek, akiben a fogorvos felkeresése szorongást és ellenkezést szül, egyik másik pedig olyan örömmel csüccsen be a fogorvosi székbe, mintha élete nagy kalandja várna rá. Van, akiben a tejfoga elvesztése hatalmas traumát okoz, más örömmel gyűjtögeti a kiesett fogacskákat.

Dr. Finy Mirtillel, fogászatunk gyermek- és ifjúsági fogorvosával beszélgettünk a gyermekekkel kapcsolatos fogászati kérdésektől.

Mit kell tudnunk a tejfogak megjelenéséről?

A másképpen fogzásnak is hívott jelenség elég hosszú időt ölel fel: az első tejfogak – jellemzően az alul levő metszőfogak – körülbelül 4 hónapos korban jelennek meg, ám egyáltalán nem ritka, hogy 10-12 hónaposan bújnak csak elő, és 2,5-3 éves korig váltakozó ütemben jön a többi fogacska.

Bár a legtöbb szülő aggódva figyeli, hogy az ő gyerekének a többiekhez képest mikor és hány foga tör elő, szeretnénk mindenkit megnyugtatni: előbb-utóbb minden gyereknek ki fognak bújni a fogai! Bármilyen sokszor is hangzik el az „én lányomnak/fiamnak már 2/4/10 foga van” mondat – ez nem érdem, a fogacskák előbújását siettetni nem lehet és nem is szabad.

Amit viszont érdemes megtenni:

• figyelni, hogy a tej-, később pedig a maradó fogak megfelelő sorrendben törnek-e elő – ha alapos a gyanúnk, hogy valamelyik fog kimaradt vagy több jelent meg belőle, mint kellene, mutassuk meg egy gyerekfogásznak (egy számfeletti kismetszővel kapcsolatos bonyodalmakról mi is írtunk már a magazinunkban).
• ha a fogzás szemmel látható fájdalommal jár a kis csecsemő számára, kérjünk tanácsot a gyerekorvostól, védőnőtől
• megnyugtatja, eddzi a kicsi ínyét egy korának megfelelő rágóka
• amint kibújtak az első fogacskák, már ajánlatos bevezetni rendszeres fogápolási szertartásokat – eleinte elég, ha steril gézzel kitöröljük a szájüreget az etetések után
• egyszer-egyszer kukkantsunk be a fogászatra, megmutatni a kis totyogósnak, hogy néz ki az a hely, ahol a fogacskákat gyógyítják

A fogváltás és a fogtündér

Fogváltáskor sok gyereket szorongással tölthet el a gondolat, hogy elveszítenek valamit, ami addig hozzájuk tartozott. A tejfog elvesztése ugyanolyan szomorúsággal tölthet el egy kisgyereket, mint például egy kedvenc játékának hiánya.

A fogtündér éppen ezért olyan népszerű.

A párna alá csúsztatott, kiesett tejfogakért apró meglepetések, esetleg egy kis pénz jár, és ez a legtöbb kicsit örömmel tölti el. Érdekesség, hogy nem minden országban tündérke jön el a fogakért: a spanyol kultúrájú országokban Ratoncito Pérez, egy kisegér látogat el a gyerekekhez.

A leggyakoribb tévhit, hogy a tejfogakat nem kell kezelni

Sokan úgy vélekednek, hogy a gyerekek panaszait nem kell komolyan venni, mert egyrészt a tejfogak szuvasodása nem okoz fájdalmat, másrészt minek kezelni őket, ha előbb-utóbb úgyis kiesnek – a maradó fogak pedig egészségesen bújnak elő.

Ez nagyon káros felfogás.

A tejfogak problémái ugyanúgy fájdalommal járhatnak, mint a maradó fogak esetén, és ha nem kezeltetjük őket, a gyerek szenvedni fog. A halogatás ráadásul azért is veszélyes, mert a tejfogak romlása sokkal gyorsabb lefolyású, mint a maradó fogaké.

Az is hibás elképzelés, hogy a tejfogak rossz állapota nem befolyásolja a kibújó maradó fogakat!

Egyrészt fontos, hogy a frissen előtörő fog milyen cariogén miliőben tör át, másrészt a tejfogak gyökerei között már ott vannak a maradó fogak csírái. Ha a tejfogak szuvasodásnak indulnak, kezeletlen állapotban rövid időn belül komoly gyulladásos folyamatok okozói is lehetnek. Mint említettük, az idő fontos tényező, mivel a tejfogak romlása gyorsan zajlik! A gyulladás súlyosan károsíthatja az alatta elhelyezkedő maradó fog csíráját is, így zománcfejlődési zavart okozhat, illetve előfordulhat, hogy az érintett maradó fog nem tör elő időben.

Ezért sosem szabad elhanyagolni a tejfogak problémáit (sem).

Mi a barázdazárás, és mért nagyon ajánlott a gyerekeknél elvégeztetni ezt a kezelést?

A barázdazárás a fogszuvasodás megelőzését szolgálja. Leggyakrabban az őrlőfogakat érinti, amelyeken repedésszerű bemélyedések lehetnek. (Nem mindenkinél, ez ugyanis erősen egyénfüggő).

A bemélyedések lehetnek egészen mélyek és vékonyak, olyannyira, hogy fogkefével már nem lehet őket rendesen megtisztítani. Ám a barázdák mélyén a fogszuvasodást okozó baktériumok ugyanúgy letelepedhetnek és megtámadhatják a fogat, mint kívülről. A kezelés során barázdazáró anyaggal zárjuk le a nehezen tisztítható barázdákat, amely speciális anyagösszetételének köszönhetően fluoriddal erősíti a maradó fogak barázdáit.

Honnan tudhatja, hogy gyermekének szüksége van-e egy ilyen beavatkozásra? Egy alapos szájvizsgálat során a gyermek- és ifjúsági szakorvos meg tudja állapítani, vannak-e mély barázdák a gyermek fogainak felszínén. Tejfogaknál csak ritkán alkalmazunk barázdazárást, a maradó fogaknál azonban javasolni szoktuk ezt a beavatkozást, ha a fog a formája miatt nehezen megtisztítható.

Mi okozhatja és mit jelent gyermekeknél a gyakori feketés vagy sárgás felrakódás a fogakon?

Gyakran előfordul, hogy a tej- és maradó fogakon narancssárgás, illetve barnás-feketés felrakódás jelenik meg az íny mentén, vékony csíkban vagy akár a fog egész felületén.

Ez a jelenség a szuvasodástól könnyen elkülöníthető, hiszen nem jár üregképződéssel, nem okoz fogfájdalmat, nincs ínyduzzanat, nincs semmilyen gyulladásos folyamat.

Ám ahogy otthon is tapasztalják az anyukák, ez az elszíneződés otthoni szájápolási eszközökkel nem igazán távolítható el.

A jelenséget egy olyan baktérium toxinja okozza, amely valójában a száj normál baktériumflórájában is megtalálható. Gyerekeknél ez a baktérium könnyen túlsúlyba kerülhet, például egy betegség miatt felírt antibiotikus kúra utáni időszakban. Felnőtteknél a toxinok miatt kialakuló elszíneződés nagyon ritka, főleg elhanyagolt szájápolás miatt fordul elő.

Mi a teendő ilyenkor?

Törekedjünk arra, hogy sok friss, kicsit keményebb gyümölcsöt, zöldséget fogyasszon gyermekünk (alma, körte, répa), amivel fogaikat tisztán tudjuk tartani.

Ha ez nem segít, vagy a felrakódás nem tűnt el maradéktalanul, és itt-ott még látunk színes felrakódást a fogakon, akkor gyermekfogászati dentálhigiénés beavatkozással (polírozással) tudjuk gyorsan, precízen, teljesen fájdalommentesen megtisztítani a fogacskákat.

Hogyan és mikor kezdjük a gyerekeket rávenni a rendszeres fogápolásra?

Már az egészen pici csecsemőknél is érdemes egy tiszta gézkendővel áttörölni a szájüreget az étkezések után. Mielőtt kibújnának a tejfogak, egy ínymasszírozót harapdálhat a baba vagy a kis totyogó, hogy enyhítsen a fogzást kísérő kellemetlen érzéseken.  Egy-egy ilyen rituálét időzíthetünk reggelre és estére, és kinevezhetjük „fogápolásnak”, hogy a gyerek megszokja: naponta kétszer törődnie kell a fogaival.

A tejfogak megjelenésével semmi akadálya, hogy megajándékozza a gyereket egy gyerekfogkefével, és minden étkezést követően próbáljanak fogat mosni. A fogkrém kiválasztásánál ügyeljen arra, hogy gyerekeknek kifejlesztett terméket válasszon!

Nagyon hasznos lehet, ha egyszer elviszi a kicsit egy dentálhigiénikushoz vagy gyerekfogászhoz, hogy az elbeszélgessen vele a fogápolásról, a helyes fogmosási technikáról, és meg is mutassa, hogyan kell jól fogat mosni.

Ilyenkor gyakran kerül sor plakkfestésre is, mert a plakkfestő tablettának köszönhetően a gyerek számára is nyilvánvalóvá válik, hogy mely részekre kell több figyelmet fordítania.

6 tipp, hogyan szerettetheti meg gyermekével a fogmosást

A rendszeres fogmosást már a tejfogacskák kibújásával érdemes megismertetni és megszerettetni gyermekével.

Hogyan érheti el, hogy a kicsi magától és jókedvűen hajtsa végre minden reggel és este a fogtisztítás teendőit?

A legfontosabb, hogy pozitív élmények társuljanak a fogmosáshoz. Még a nagyobbacska gyermeket sem tanácsos lekapni a tíz körméről, mert egyszer-egyszer kihagyta a fogmosást. A szidás és szemrehányás csak rossz érzést szül.

Ahány ház, annyi szokás – és annyi jól bevált módszer létezhet arra, hogyan tegyük élvezetessé vagy vidámmá a fogmosást. Pácienseink és saját kollégáink tapasztalataiból közreadunk néhány bevált fogást.

1. Játsszuk azt, hogy fogat mosol, amíg énekelek! – Eleinte rövid ideig tartson az ének vagy mondóka, később kicsit hosszabb lehet a műsorszám. Így az a 2-3 perc, ami fogmosással telik, jókedvűen és gyorsan eltelik.
2. Egy vidám, állatfejű fogkefe jó ötlet: csak biztatni kell a kicsit, hogy „foglalkozzon” a macival, nyuszival naponta kétszer, és a játékos kedvű apróságok máris buzgón nekilátnak. Persze érdemes odafigyelni, tényleg fogmosást játszik-e a fogkefével, vagy csak mesél neki…
3. Vidám játék a „csináld utánam”. Amit anya csinál, rögtön utánoznia kell a kicsinek. A fogmosás némileg egyhangú műveletét időnként szakítsunk meg vidám szemforgatással, nyelvkiöltögetéssel, szemöldökjátékkal.
4. A fogmosás mindig épüljön be a reggeli, esti rutinba. Anya végig is veheti az ujjain, mi mindent fognak csinálni: fürdés, törölközés, pizsamafelhúzás, fogmosás, puszi anyának. Menet közben lehet viccesen úgy tenni, mintha felcserélnénk a sorrendet, hadd csípjen rajta a gyerek, és ő mondja meg, mi mi után jön!
5. A mesélni szerető anyukák kitalálhatnak egy „fognyűvő” mesét: a kis bacilus minden este megpróbálhatja megtámadni a kicsi fogát, de a gyerek „legyőzi” őt a fogmosással.
6. Kérjük meg a kicsit, hogy fogmosás után mindig mosolyogjon ránk, és mi dicsérjük meg ragyogóan tiszta fogaiért. Elmókázhatunk a végeredményen: szemünkhöz kaphatunk: „Jaj, elvakít ez a ragyogó fehérség!”, vagy megdicsérhetjük, hogy Hófehérkének sincs olyan fehér foga, mint neki. A lényeg a dicséret, ami rögtön a fogmosás után jön!

Gyakori kérdések a gyerekek fogászati problémáival kapcsolatban

Fájnak-e a tejfogak?

A tejfogak a közhiedelemmel ellentétben igenis komoly fájdalmat tudnak okozni. Egy szuvasodás, amint behatol a dentinbe, már érzékenységet, sajgást válthat ki. A fogbélbe érve pedig fájdalmas gyulladásos folyamatokat indíthat el. Ha ilyenkor még mindig nem kezeltetjük a fogat, mondván, hogy a gyerek csak kényeskedik, „nyafog”, a károsodás elérheti a csontszövetet – és ez már szinte kibírhatatlan fájdalom okozója lehet.

Ne várjuk ezt meg! Vegyük komolyan a gyerek panaszait, és vigyük el fogorvoshoz. A kezdeti stádiumban orvosolt probléma rengeteg felesleges fájdalmat megspórolhat.

Fogkő már gyerekeknél is kialakulhat?

Bizony előfordulhat! A fogakon étkezések után hamar elindul a lepedékképződés. Ha ezt a réteget nem távolítjuk el fogmosással, kialakulhat a fogkő. A fogkő ugyanis elmeszesedett lepedék, amelyben csak úgy nyüzsögnek a kórokozók, többek között a fogszuvasodásért és az ínygyulladásért felelős baktériumok is. A fogkő okozhat kellemetlen leheletet is, valamint a sárgás-barnás színű fogkő elcsúfíthatja a fogakat.

Vagyis rengeteg érv szól amellett, hogy a fogkőtől minél hamarabb megszabaduljunk. Ezt sajnos házi módszerekkel nem lehet elérni, ám a rendelőben gyorsan, szakszerűen és fájdalommentesen eltávolítják.

Amit otthon tudunk tenni, az a helyes, precíz fogmosás megtanulása, illetve rendszeres szülői ellenőrzése. Erre segítségünkre szolgálhat akár egy plakkfestő tabletta vagy kérhetjük gyermekfogászunk dentálhigiénés instruálását, motiválását is. Így a fogkőképződés gyakoriságát is csökkenthetjük.

Mi az a finom ízű zselé, amit fájdalomcsillapítási céllal kennek a gyerekek ínyére?

Az UItracain zselé epres és mentolos ízben létezik. Hatására enyhén elzsibbad az érintett terület. Felnőtteknél is szokás alkalmazni, amikor csak egy enyhe fájdalomcsillapításra van szükség, illetve az érzéktelenítést tartalmazó injekció előtt.

Gyerekeknél például olyankor kerül sor rá, ha egy makacsul lötyögő tejfogat végül a fogorvosnak kell kipöccinteni. A kellemes epres íz és gyerekek számára furcsa, ám nem kellemetlen zsibbadás miatt ez a zselé sokszor alkalmazott készítmény.

Rendellenesnek számít-e, ha fogakkal születik a baba?

A tejfogak megjelenése jellemzően a 6. hónapban kezdődik, rendszerint a 2. életév végéig tart, és a fogacskák kibújásának sorrendje is viszonylag általánosnak mondható.  Először a középső metszőfogak jelennek meg.

Az alsó metszők előbb kandikálnak ki, mint a felsők, amelyek inkább a 8. hónaptól törnek elő. Őket követik az oldalsó metszőfogak, az első tejőrlők, a szemfogak, végül legkésőbb, 2 éves kor körül a második nagyőrlők.

Ám ez nem jelenti azt, hogy minden kisbabánál hasonló módon megy végbe a tejfogak megjelenése. Sőt! Igen nagy eltérés is normálisnak mondható: akár 5 hónapos különbség is gyakran fordul elő, a sorrend is más-más lehet akár egy családon belül is a testvéreknél.

Nem számít rendellenesnek még az sem, ha a tejfogak előtörése már a magzati életben elkezdődik. Így hát nincs miért aggódnia, ha gyermekénél nem a nagykönyvben megírt módon és időben jelennek meg a tejfogak! Ha mégis nyugtalankodna babája fogai miatt (akár azért, mert nagyon hamar jelentek meg, akár azért, mert későn), forduljon a gyerekfogászhoz vagy a védőnőhöz, akik minden kérdésére választ fognak adni!

Honnan tudhatom, hogy gyerekem helyesen mos-e fogat?

A válasz nem is olyan egyszerű.

Ha a szülő tisztában van a helyes fogápolással, akkor egy-két ellenőrzéssel meggyőződhet róla, hogy gyermeke mindent úgy végez-e, ahogy kell. A gondok akkor kezdődnek, ha maga a szülő sem tudja igazán, mit hogyan, mikor és mennyi ideig kell csinálni.

Például ő maga sem végez fogköztisztítást, ezért a gyerekét sem tanítja meg rá. A fogakat az ínnyel párhuzamosan sikálja a fogkefével, pedig ez a fognyaki zománc elvékonyodásához, sérüléséhez vezethet, aminek fogérzékenység lehet a vége. Vagy túlzott buzgalmában az étkezőasztaltól felállva máris a fürdőszobába küldi a gyereket egy alapos fogmosásra, holott ahhoz, hogy a szájüreg megváltozott pH-értéke az étkezések után helyreálljon, legalább 30 perc kell, és ezalatt nem tanácsos fogat mosni.

Intő jel lehet az is, ha fogkő jelenik meg a fogakon, vagy szuvasodásnak indulnak a tejfogak. Ezek nem természetes jelenségek, hanem a helytelen fogápolásra vezethetők vissza. Ha erre gyanakszik, érdemes kipróbálniuk a patikákban kapható plakkfestő tablettát. A használati utasítást követve ki fog derülni, hogy a fogmosást követően hol maradt lepedékes a fogsor, vagyis mire kell jobban odafigyelni fogmosáskor.

Mit tegyek, ha a gyermekem nem hajlandó együttműködni a fogorvossal?

A makrancos vagy túlzottan félénk gyerekek hajlamosak arra, hogy összeszorított szájjal üljenek a fogorvosi székben, vagy más módon tegyék lehetetlenné, hogy a fogorvos segítsen nekik. Tapasztalatunk szerint az a legfontosabb, hogy már otthon is előkerüljön a fogacska témája. Mivel a gyerekekre nagyon megnyugtató hatással van az ismétlés, akár egy mesesorozatot is kitalálhatunk a beteg fogacskáról!

Az ismétlést hívhatjuk segítségül úgy is, hogy egy-két héten keresztül mindennap előhozakodunk a fogászat témájával. Legjobb időpont erre a reggeli és esti fogmosás, de természetesen bármikor beszélhetünk a gyereket érintő problémáról, legyen az egy tejfog elvesztése fölötti bánat vagy idegeskedés egy mozgó fog miatt.

Ha a gyerekfogászat légköre nagyon ijesztő a gyereknek, néhányszor menjünk el oda időpont nélkül is! Telefonon megbeszélhetjük a fogorvossal, hogy kukkantson ki a váróba, és köszönjön oda a gyereknek – vagy csak jelenjen meg. A gyerek így hozzászokik a környezethez és a személyhez is.

Rendelőnkben külön gyereksarkot alakítottunk ki, hogy a kicsik várakozás közben is lefoglalják magukat.

Az érdekes, aranyos játékok (képünkön) vonzóvá teszik a rendelőt, és segítenek megszerettetni velük a fogacskák gondozását, „szeretgetését”.

A makrancos, dacos gyerekek vagy ideges tinik esetében sokat segíthet egy kezelés előtti futkározás: egy fél óra a játszótéren vagy játszóházban levezeti a gyerekekben feszülő, hatalmas energiát. A kifáradt gyerek vagy tini jobban el tud lazulni, készségesebbé válik a rendelőben.

Mit kell tennie, ha gyermekének megfájdul a foga vagy egyéb fogászati panasza van?

Kérjen időpontot online fogorvosunkhoz itt. Specialistánk, Dr. Finy Mirtill  örömmel áll rendelkezésére. Ha a gyermek fogászati problémája több terület szakértőjének bevonását is igényli, akkor sem kell nyugtalankodnia.

Fogászatunkon ugyanis minden területnek megvan a maga specialistája, így akár szájsebészeti, akár fogszabályozási, akár más fogszakorvosra lenne szükség, minden kezelést helyben el tudunk végezni.